Véget ért a miskolci botrány miatt indult büntetőper
A bűncseleményi minősítés megváltoztatása és az időmúlás indokával enyhítette a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla június 13-i határozatában a „miskolci fészekrakó” fő vádlottjaira első fokon kiszabott büntetéseket. Kilenc másik fellebbezéssel élt vádlott esetében az ítélőtábla beérte a legenyhébb szankciónak számító megrovással.
A monstre büntetőper még 2012 előttre nyúlik vissza, a Miskolci Törvényszéken akkor kezdődött a végül összesen 290 vádlottat felvonultató eljárás. A csalási ügy főkolomposai a miskolci avasi lakótelepre költöztettek be családokat.
A „fészekrakó” hitel biztosította lehetőségeket kihasználva, és azzal visszaélve ingatlanokat vásároltak és értékesítettek, illetve közreműködtek az adásvételi szerződések megkötése, és a hitelfelvételek során. Az értelmi szerzők és a végrehajtók között találunk ügyvédet, ingatlanértékbecslőt, hitelügyintézőket, felhajtókat, akik a hitelre jogosult többgyermekes családokat keresték fel, valamint a terheltek között szerepelt OTP-s csoportvezető is (a hitelkérelmek engedélyezését végezte).
A többi vádlott hitelfelvevő, eladó, hamis munkáltatói igazolást kiállító személy.
Egész rendszert szerveztek a csalásra
A csalók az ingatlanok értékesítése során az adásvételi szerződésben az eladóknak ténylegesen átadott vételárnál magasabb összeget tüntettek fel. Az ily módon szerzett különbözetet osztották szét egymás között. Az ingatlanok vételára részben „fészekrakó” hitelből, részben fiatalok otthonteremtési támogatásából tevődött össze. Az elítélt ingatlanértékbecslő a lakások forgalmi értékét minden esetben az adásvételi szerződésben megjelölt összegben állapította meg. Az eladókat a felhajtók győzték meg arról, hogy az adásvételi szerződésbe a valós vételártól magasabb, az otthonteremtési támogatás összegével megemelt vételár kerüljön. Amennyiben az eladók nem járultak hozzá, úgy az ingatlant először egy, a vádlottak által ismert „stroman” vette meg, majd az ingatlant továbbértékesítették a hitelfelvevő részére, már magasabb vételáron.
A felhajtók által felkutatott hitelfelvevők általában két-három gyermekes, jövedelemmel, munkaviszonnyal nem rendelkező, mélyszegénységben élő családok voltak, akiknek kizárólag az volt a fontos, hogy „ingyen lakáshoz jussanak”.
A fő vádlottak ezt kihasználva valótlan tartalmú adásvételi szerződéssel és hamis munkáltatói igazolással együtt nyújtották be a hitelkérelmeket a pénzintézethez. A hitelügyintézés során pedig a beépített pénzintézeti munkatárs segítette a hitelkérelmek gyors elbírálását. A hitelfolyósítást követően először az eladók kapták meg a valós vételárat, az ezt meghaladó különbözetet pedig a fő vádlottak osztották szét egymás között azzal, hogy maguk a hitelfelvevők is bútorvásárlás, beköltözés címén egy kisebb összeghez jutottak.
A Debreceni Ítélőtábla
- az I. rendű vádlott, dr. B. M. börtönbüntetését 7 évről 4 évre enyhítette, 10 évre eltiltva az ügyvédi foglalkozástól, plusz 26 millió forint vagyonelkobzás
- a II. rendű vádlott, H. M. börtönbüntetését 6 évről 3 évre enyhítette
- a III. rendű vádlott, G. S. börtönbüntetését 6 évről 2 év 6 hónapra enyhítette, plusz 12.9 millió forint vagyonelkobzás
- a IV. rendű vádlott, B. H. E. börtönbüntetését 6 évről 3 évre enyhítette, plusz 3.7 millió forint vagyonelkobzás
- az V. rendű vádlott, K. K. M. börtönbüntetését 4 évről 2 évre enyhítette, a végrehajtását 3 évre felfüggesztve, plusz 960 ezer forint vagyonelkobzás
- az VI. rendű vádlott, K. Z. 4 év börtönbüntetését 2 évre enyhítette, plusz 1,8 millió forint vagyonelkobzás
- a VII. rendű vádlott, D. N. 2 év 6 hónap börtönbüntetését 1 év 6 hónapra enyhítette, a végrehajtását 3 évre felfüggesztve.
A szervezők egy másik prominensét, a CCLXXXV. vádlottat, K.R.-t 7 év börtönbüntetésre ítélték 20,7 millió forint vagyonelkobzás mellett. A férfi felhajtóként működött közre.
A vádlottakat bűnszövetségben elkövetett csalás, költségvetési csalás bűntette, társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége és hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondták ki bűnösnek.
A több mint 40 ezer oldalas nyomozati anyagot magába foglaló büntetőpert első fokon hátráltatta, hogy egy ülnök betegsége miatt, majd az egyik felhajtó idöközbeni lengyelországi elfogása miatt számos tárgyalási napot meg kellett ismételni. Menet közben a vádlottak száma megnövekedett, 80-90-en elköltöztek, volt, akiket Kanadából kellett hazahozni. A Miskolci Törvényszék így is 162 tárgyalási napot tartott.
