Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Lássanak csodát Vaján!

| 2017. 10. 12. | 10:18:00
Régi pompájában az egykori kastély, pedig egyik bástyaszobájában még KISZ-klub is üzemelt.
Lássanak csodát Vaján!
Hirdetés
Hirdetés

Kastélyról kastélyra járunk Szabolcs-Szatmár-Beregben. Sorozatunkban tájak, korok, a történelmünk nagy alakjai elevenednek meg.

Vaján sétálunk. Abban a beregi kisvárosban, melynek történelme évszázadokra szorosan összekapcsolódott a Vay családdal. A 17. században emelt, többször átalakított, gyönyörű, barokk várkastélyuk, melyet a 20. század derekáig laktak, ma múzeum. Parkja és a benne sorakozó, a kuruc kor jeles személyiségeit bemutató szobrok maradásra, hosszas időzésre csábítanak.

Titusz, a vitéz és a hős

Oklevelekben először 1272-ben említik a települést, mely 1312-ben már a Vayak birtoka, 1370 körül Vay László váradi püskök tulajdona. A család első kiemelkedő alakja Vay Titusz, aki a legenda szerint a nikápolyi csatában megmentette Zsigmond király életét. Hálából vitézségéért, hőstetteiért az uralkodó 1418-ban címert és pallosjogot adományozott a családnak. A történelemkönyvek a Rákóczi-féle szabadságharccal kapcsolatban említik Vaját, ahol kétszer is járt a fejedelem: 1703-ban, hogy megnyerje a felkelés ügyének a Vay fivéreket (Lászlót, Mihályt és Ádámot), másodszor pedig 1711. január 31-én, amikor a szabadságharc hanyatlása idején ezt a kastélyt választotta a császári küldöttel, Pálffy tábornokkal való egyezkedő tárgyalások helyszínéül. E megbeszélések eredménye lett a szatmári béke. A
házigazda a család leghíresebb tagja Vay Ádám (1657-1719), Rákóczi udvari marsallja volt. A fejedelmi látogatások emlékét a kastély termei őrzik. Sőt, már a kastély bejáratánál tábla emlékeztet arra, hogy:

„A II. Rákoczy Ferencz szabadság-harcát befejező szatmári békekötés pontjai e várkastélyban lettek megvitatva” A táblát állíttatta „a honfoglalás ezredik évfordulójának ünneplése alkalmából Szabolcs-vármegye közönsége 1896.”

Régi pompájában

Az évről évre több ezer látogatót vonzó műemlék-kastélyt 2000 és 2004 között teljesen felújították, így ma eredeti pompájában látható. A rekonstrukció során derült fény arra, hogy az első emeleti nagyterem mennyezetét – ahol hajdan a Rákóczi-féle tárgyalások folytak – sgrafitto eljárással díszítették. A visszakarcolásos technika lényege: sötét vakolatra világosat húznak, majd annak eltávolításával, karcolásával rajzolják meg a fal mintázatát. Ugyanebben a teremben egy 1600-as évekből származó cserépkályhát is megcsodálhatunk; kerámiadarabjai a füzéri vár romjai alól kerültek elő. A szobát Mária Terézia korabeli bútorokkal rendezték be, a legidősebb darab viszont egy 1658-ból származó kelengyeláda a Vayak címerével.

S ha már Mária Teréziát említettük: az egyik lépcsőfordulóban találjuk azt a 18. századból származó barokk szánt, amelyen a hagyomány szerint a gyermek Mária Teréziát szánkóztatta nyáron a Vay család egyik tagja Gödöllőn. Hogy csússzon a szán, sóval szórták fel előtte az
utat.

Találunk az épületben egy csodálatos világórát is. Összesen öt darab készült belőle 1909-ben
Győrben, Mayer Gyula órásmester műhelyében. Az óra 64 világváros pontos idejét mutatja egyszerre. Tetejére még földgömböt is helyezett a mester. A gömb egy nap alatt fordul meg saját tengelye körül. A világóra századik születésnapja alkalmából konferenciát rendeztek a múzeumban, akkor egy darabig járt is az óra, megjavíttatták az alkalomra.

Életre kel a kuruc kor

A kastély többi termét végigjárva a kuruc kor elevenedik meg, egy asztalnál Rákóczit és Pálffy tábornokot láthatjuk, akik éppen a békekötésről tárgyalnak. És persze a Vay család jeles alakjai is felbukkannak, sőt, egy családfa, amelynek levélkéin a család valamennyi ismert sarjának neve olvasható. A múzeum munkatársai szoros kapcsolatot ápolnak a család leszármazottaival, így mindig első kézből értesülnek róla, ha a fa valamelyik ága új levelet hajtott. Vitán felül áll, hogy a legszebb terem a második emeleti, amelynek teljes mennyezetét a nikápolyi csata egyik jelenetét ábrázoló freskó borítja 1896-ból. A kép előtérben Vay Titusz, amint megmenti a király életét. Alkotója Lohr Ferenc (1871-1946) magyar templomi festő, freskófestő, restaurátor, a magyar freskófestészet kiemelkedő alakja. Tudomásunk szerint ez
az egyetlen világi alkotása.

Apa és fia

De ejtsünk most már szót arról is, kinek, minek köszönhető, hogy ez a gyönyörű építészeti
alkotás, melyben az államosítás után voltak szolgálati lakások, orvosi rendelő, borbélyműhely, sőt, még iskola, az egyik bástyaszobájában pedig KISZ-klub is, ma múzeumként látogatható... Ebben elévülhetetlen és elvitathatatlan érdemeket szerzett Molnár Mátyás, akit gyakorlatilag büntetésből helyeztek a településre. A Túristvándiban tanító férfit ugyanis az 1956-os forradalmi események aktív cselekvésre késztették, amiért 1957-ben fizetnie kellett. Eredetileg a Tyukod melletti Zsíros-tanyára száműzték volna, de felesége akkor már nagyon beteg volt. Az illetékesek méltányolták a pedagógus kérését, hogy legalább olyan településre helyezzék, ahol van állandó orvos. Így került Vajára… Szinte azonnal hozzákezdett a múzeumszervezéshez. Nem volt könnyű dolga az adott gazdasági, társadalmi és politikai körülmények között, amit nehezített az emberek kezdeti közömbössége is. 1961-re azonban sikerült megszervezni a támogatókat, hozzáláttak a kastély restaurálásához, 1964-ben pedig felavatták a Kuruc Vay Ádám Múzeumot. Molnár Mátyás 1982-ben hunyt el, így már nem láthatta, hogy legkisebb gyermeke, a nyomdokaiba lép. A múzeumot immár lassan negyedszázada ugyanis Molnár Sándor vezeti. A legutóbbi
felújítás már az ő idejében történt. Édesapja halála után 11 évvel került ide, de gyakorlatilag a
kastélyban nőtt fel. Azt mondja, szellemi, érzelmi feltöltődést jelent számára a kastély nap
mint nap. A szomszédban laktak, a 10-12 éves fiú szívesen vállalt alkalmi tárlatvezetést is, az
érte kapott 1-2 forintból pedig vagy fagyit vásárolt, vagy segítette a családi kasszát.

Szabadkozik, amikor azt mondjuk, csodát tett a kastéllyal, mert szerinte csak annyi történt, hogy ő és édesapja más-más időben, történelmi, gazdasági környezetben, politikai környezetben éltek.

Édesapja 1960-62 között meg tudta menteni a kastélyt, mely múzeumként 1964 óta funkcionál az épület. A vár együtt él a település lakosságával, a vajaiak örömmel mutatják meg vendégeiknek, szívesen sétálnak parkjában, erdejében. A település meghatározó kulturális, tudományos műhelye.

Művészek ihletője

Az állami fenntartású kastélyhoz tartozik hét hektár erdő, melyben még egy kis kastély is áll (az önkormányzaté, és szálláshelyként működtetik), körötte csodálatos szoborparkot találunk. Szívesen látogatják a várkastélyt kortárs művészek, akik egy-két hetet töltenek el itt, a környék ihlette munkáikat pedig időszaki kiállításokon mutatják be. Februárban téli alkotótábort, nyár végén honvéd, szeptember második felében pedig őszi művésztelepet szerveznek itt.

Tárogató

Nem hiányozhat a kastélyból a kuruc kor hangszere, a tárogató. A szatmári béke után üldözték, betiltották a hangszert az osztrákok, így a tárogató a magyar ellenállás szimbóluma is lett. Hol másutt rendezné 5 évenként a tárogató világtalálkozót a hangszer jeles művelője, Nagy Csaba, mint Vaján? Legközelebb 2020-ban találkoznak itt a zeneszerszám értői.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés