Magyarországi ritkaságot is lőttek a megyében

Külföldiek vadásztatásából (bérlövésből és szolgáltatásokból) mindössze 86, míg a hazai vadászok pénztárcájából 378 millió forint bevétel származott Borsod-Abaúj-Zemplénben.

A megyei vadászati bevételek elérték az 1 milliárd 77 millió forintot, amihez az kellett, hogy az élő és a lőtt vadból, a pályázatokból és az „egyebekből” 612 millió forint jöjjön be. A munkabér, a vadgazdálkodás, a vadkárok és más kiadások 946 milliót vittek el, így 131 millió forint volt a plusz az Országos Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb, 2016-ra vonatkozó statisztikái szerint.

Abban az évben – közlik – a szabolcsi vadásztársaságoknak 2179 tagja volt és 248 hivatásos vadászt tartottak nyilván.

(Hajdú-Biharban 1594 és 168, Szabolcsban 2320 és 150 volt ez a két szám.) 

Vad akad bőven

A külföldi vadászok általi bérlövésből befolyó pénz szempontjából Borsod-Abaúj-Zemplén országosan az utolsó előtti, viszont a belföldiek esetében a legjobban teljesítők között volt két évvel ezelőtt. Míg előbbiek tekintetében Somogy a pozitív (685 millió forint) és Nógrád a negatív (42 millió forint) véglet, addig utóbbiaknál Zala magasan viszi az első helyet (502 millió forint).

A vadászathoz kapcsolódó közvetlen szolgáltatási bevételek a Dunán inneni megyékben láthatóan alacsonyabbak, mint a Dunántúlon. Míg Békésben 11, Hajdú-Biharban 25, Szabolcsban 37, de még a vadregényes Borsodban is csak 69 millió forint származott ebből, addig a kis Vasban csak összejött 190, Zalában 77, de Fejérben is 74 millió forint. Somogyot pedig vegyük is ki a pakliból a maga 316 milliójával.
Vadállomány tekintetében erősek vagyunk. A 2017-es becslés szerint a helyi gímszarvasok száma (6802) már közelíti a tízezer feletti populációval rendelkező Baranyát, Somogyot, muflon (1470) és vaddisznó (8335) szempontjából is a legjobbak között van a megye. Dámszarvast (145) viszont ne Borsodban keressenek a vadászni vágyók, abból a szomszédos Szabolcsban és Hajdú-Biharban is jóval több volt (ezer felett). 

Aranysakálok között

Őzben (20 ezer), mezei nyúlban (11 ezer), fácánban (21 ezer) Borsod a középmezőnyben tanyázik. 
Viszont ha valaki rókát (4952), borzot (1562), héját (1335), esetleg szarkát (7105) akar lőni, annak a megye jó választás, ha nem dobogós, azért a felsőházban találhatóm az egyedszámmal! 

Az utóbbi évek „sztárja”, az aranysakál nem annyira elterjedt Borsod-Abaúj-Zemplénben, a számukat 313-ra becsülték a baranyai és somogyi 3-4 ezerhez képest (2016-ban 67 állat került terítékre a megyében).
További érdekesség, hogy a megyében 2016-ban nyestkutyát lőttek, ez csak Hajdú-Biharban és Békésben sikerült (Jász-Nagykun-Szolnokban és Tolnában mosódmedvét is lepuffantottak).

Az adatok szerint Szabolcsban 2016-ban legalább 469 kóbor kutyát és 371 macskát vadásztak le. Ez országosan nem annyira kirívó, de általánoságban megkérdőjelezi a kutya- és macskatartók felelősségét.

Az Index csütörtöki cikkében egy sor figyelemre érdemes térképet is megtekinthetnek a témában!

Ratalics László