Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A kommentelés forradalmi lehetőség

| 2017. 12. 18. | 09:59:00
Debreceni szakértő a véleménynyilvánítás szabadságáról, trollokról és szabályozásról.
A kommentelés forradalmi lehetőség
Hirdetés
Hirdetés

Oláh Szabolcs PR-tanácsadóval beszélgettünk a kommentelés evolúciójáról és a trollkodás elleni védekezési módokról.

Cívishír: A kommentelés tekinthető műfajnak?
Oláh Szabolcs: A kommentelés inkább magatartásforma. A közösségi média használói személyiségtípusokba sorolhatók aszerint, hogy milyen intenzitással vannak jelen és milyen szokásokat követnek. A kommentelés önkifejezési mód. Sokak számára presztízsértéke van annak, ha elmondhatják a véleményüket valamivel kapcsolatban, ami nekik fontos. A legnagyobb probléma, hogy nagyon képlékenyek a szabályok, amik alapján azt mondhatjuk: valaki betartja vagy megszegi azokat. Ahhoz, hogy műfaj legyen, kellene valamilyen diszkurzív, formai keret, és ez nincs meg. Ahány komment, annyi féle: vannak csupán hangulatjelből állók, és olyanok is, amik hasonlítanak az élőbeszédhez, ezért nehéz szabályokat állítani, így nem nevezhető műfajnak.

Cívishír: Miért kommentelünk?
Oláh Szabolcs: A legtöbben azért írunk kommentet, mert bennünk van az információ iránti és annak megosztásával kapcsolatos vágy. Sokan szeretnek jól informáltnak tűnni, megosztani másokkal ezeket, mások éppenséggel unalomból szólnak hozzá valamihez. A kommentelést nagyon sokan a szólásszabadság formájának tartják, így nélkülözhetetlennek. Ám csak kevesen érzik úgy, hogy a kommentelők a többség véleményét közvetítik. Alapvetően egyetértés van abban, hogy mindenkinek joga van kifejezni a véleményét egy adott tartalomról. A kommentelés előnyeként az informálódás lehetőségét említik sokan: úgy látják, hogy gyakran értelmes viták, beszélgetések alakulnak ki egyes fórumokon. Azt is sokan érzékelik, hogy a hozzászólások az újságírók számára is közvetítenek visszajelzéseket.

Cívishír: Korosztály, iskolai végzettség, nemek szerint kimutatható kommentelési aktivitás, vagy ez inkább személyiségfüggő?
Oláh Szabolcs: Az aktivitás erősen témafüggő, az internethasználói személyiségtípusokhoz függvényében vannak szokások, melyek jól behatárolható kommentcsoportokat mutatnak. A zöldfülűek például éppen, hogy csak felfedezik a közösségi média nyújtotta lehetőségeket. Ők mindent megosztanak, lájkolnak, nagy a szabadságérzetük. Közöttük ott van az idős korosztály, akik ráérnek és a műveltségüknek, hobbijuknak megfelelő területen élvezik azt, hogy számukra fontos tartalmakhoz jutnak ingyen és könnyen. Szívesen csatlakoznak nyílt csoportokhoz, ahol hasonló érdeklődésűek veszik őket körül. Ilyenkor úgy érzik, hogy fontosak; a magányosak, az özvegyek a társaság iránti igényüket itt élik ki. A „Z” generáció tagjai is nagyon aktívan kommentelnek: az ő életüket a digitális média határozza meg. Fontos számukra, hogy jelen legyenek, információs bankként szeretnek viselkedni. Nagyon mozgékonyak, nagyon gyors döntéseket hoznak. Az alkotó típus saját tartalmakat készít és oszt meg. Ő nagyon intenzíven van jelen ebben a térben, sűrűn kommentel. Vannak beszélgető típusú személyiségek: ők heti egyszer-kétszer folytatnak aktív beszélgetéseket. A kritikus típusnak mindennel kapcsolatban van véleménye. Ez néha kellemetlennek tűnik, de például egy cég Facebook-oldalának adminja termékfejlesztési ötletként is felfoghatja a kritikus kommenteket.

Cívishír: Alapvetően milyen témákra harapnak a kommentelők?
Oláh Szabolcs: Attól függ, milyen platformon történik a kommentelés. Én még reménykedek abban, hogy sokan közvetlenül a hírportálokon követik figyelemmel a témákat, s nem csupán a Facebook ajánlatai szerint találkoznak a közélettel. A botrányok biztos, hogy kommenteket fognak kiváltani, ahogy a bulvár hírek is mozgósító erejűek. Nagy emberi teljesítmények is sok hozzászólást kaphatnak, elismerést tudnak kiváltani. Fontos, hogy a kommentelő magáénak érezze az adott témát. Úgy érzi, azért kell kommentelnie, mert az ő életére a kommentelt tartalom hatással van. A kommentekben félelmek és a vágyak kapnak hangot: ahhoz szólunk hozzá, amiben érdekeltek vagyunk.

Cívishír: Az internetes véleménynyilvánítás kötetlensége mintha a szabadság érzetét hozná el: elégtételt, teret. Kívülről és belülről is ennyire korlátozottak vagyunk?
Oláh Szabolcs: Ahhoz, hogy kinyilvánítsuk a gondolatainkat, érzelmeinket, médiumra és formára van szükség.

Forradalmian új volt néhány évvel korábban, hogy megnyilvánulásainkhoz színteret találtunk a közösségi oldalakon és posztolni, lájkolni tudtunk.

Összekapcsoltság, azonnaliság, interaktivitás: megnyilváníthatjuk rögtön a véleményünket, ennek az újdonságát élvezzük a web 2.0 világában. Ugyanezzel függ össze a korlátozás problémája, ami nagyon bonyolult. Mindig megfogalmazódik az, hogy nem szabad ezt a szabadságot korlátozni, de ha belegondolunk, óvatosnak kell lennünk. A kommentelés szabályozása is nagy nehézségekbe ütközik, például egy internet kávézóból, álprofilról érkező komment létrehozója szinte lenyomozhatatlan.

Cívishír: A kommentelők mellett megjelentek a trollok is. Kik ők?
Oláh Szabolcs: A troll agresszív, romboló szándékkal, közösséget bomlasztó céllal lép fel és nem a témához szól hozzá. Van olyan, aki csak azzá válik, de nincs rossz szándéka, csak rossz helyen van. Ilyen például a „topik offolás”, amikor valaki a témától eltérő kommentet ír, de ilyen a „bezzeg az én időmben” típusú megjegyzés is. Vannak azonban olyan trollok, akik ezt hivatásszerűen űzik, mögöttük megbízók állnak. Gyakran fizetést kapnak ezért, forgatókönyvszerűen megy végbe a bomlasztás. Szervezetten lépnek fel: valaki beleköt a tartalomba, vele párhuzamosan egy másik a többi kommentelőt hecceli. Azt próbálják elérni, hogy az oldal közönsége feltüzelt lelkiállapotban megsértse az oldal szabályait, és akkor a hivatásos troll feljelenti az oldalt. Ilyenkor valamilyen bosszú szándéka áll a háttérben, a cél az oldal „megsemmisítése”. Vannak csapatokban érkező trollok is, akik nagyszámú gyalázkodó, személyeskedő kommentet helyeznek el az oldalon. Az elárasztással az a céljuk, hogy lehetetlenné tegyék az oldalon a közösségi megtárgyalást.  Ráadásul a hirtelen megugrott látogatottságot a keresőmotorok érzékelik, ezért hosszú ideig az első találatok között hozzák elő az ilyen széttrollkodott oldalakat, ami a tulajdonos presztízsének ártalmas.

A trollok hatását erősíti fel további két szereplő: a „grammatikai náci”, aki a témától független nyelvhelyességi megjegyzéseivel tovább szítja a tüzet, és a „fanboi”, az elvakult márkahívő, aki szemellenzős magatartásával végeláthatatlan vitákat szít, sőt félretájékoztatást is előidézhet.

Cívishír: A kommentelés hangvétele eldurvult, nyelvi regisztere drasztikusan átalakult az utóbbi években. Lehet ez ellen tenni?
Oláh Szabolcs: Akkor durvul el, ha valakinek érdekében áll. Lehet ellene tenni, csak nehéz megtalálni a jó megoldást, ehhez kommunikációs szakember szükséges. Ha egy cég belép a közösségi térbe, akkor olyan színteret nyit, ahol mód van a visszabeszélésre. Számolnia kell azzal, hogy a saját felületén neki nem kedvező kommunikációk keletkezhetnek. Ez ma égetően fontos, mert nem nagyon engedik meg maguknak a cégek, márkák, hogy ne legyen közösségi oldaluk. A hírportál, honlap vagy blog kommentelési lehetőségének megszüntetése lehetséges megoldás a trollok elleni fellépésre. Ezzel az a baj, hogy az aktivitást így átirányítjuk a közösségi oldalunkra, s az eredeti felület hirdetéseit nem fogják látni az olvasók. Ez a hamis benyomásuk támadhat, hogy a tartalmat maga a Facebook szolgáltatja helyettünk. A moderálás is hatásos fellépés, de emberi erőforrás és pénz kérdése.

Alapvetően törekedjünk arra, hogy ne töröljünk negatív kommentet! Meg kell néznünk, mekkora presztízsveszteséggel járhat a hozzászólás.

Az oldal kommunikációs felelőseként kezdeményezzünk beszélgetést a kritika megfogalmazójával, éreztessük vele, hogy fontos, amit az oldalunkon közölt. A trollkodó és az oldal adminjának beszélgetését az összekapcsoltság terében a többi kommentelő kíváncsian és feszülten figyeli, alkalomadtán ők is beleszólnak, ezért nincs értelme az azonnali törlésnek. Ha rájövünk, hogy kamu profilról van szó, akkor is tényszerűen, higgadtan érdemes válaszolni. Ha a kommentelő a beszélgetés ellenére is gyalázkodik, akkor a közösség számára bizonyossá válik, hogy troll. Ilyenkor – ha már a feszültség oldódott – le lehet törölni, felesleges ott hagyni a bomlasztó hozzászólást. Ha más oldalon kommentelnek rólunk negatívat, akkor érdemes felvennünk a kapcsolatot az oldal kezelőjével. A trollokat el is lehet vezetni az offline világba egy találkozó felajánlásával: ha nem fogadja el, a közönség számára kiderül róla, hogy troll. A trollok elleni védekezés tehát körültekintést igényel, de nem lehetetlen.

Gönczy Anna

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés