Ennyien haltak meg 2019-ben egy átlagos napon
Napi szinten a magyarországi halálozásokról (Fotó: Freepik)

Borsod-Abaúj-Zemplénben csökkent a halálozások száma az idei első fél évben tavalyhoz képest. De kezeljük óvatosan!

Hirdetés

Az utóbbi napokban meghaladta a napi harmincat azoknak az elhunytaknak a száma, akik bár többségükben egy vagy több krónikus betegségben szenvedtek, a haláluk idején a COVID-19 is kimutatható volt a szervezetükben. A kormányzati tájékoztató portál szerint október 21-ig több mint 1200-an haltak meg ily módon, ugyanakkor nem tudjuk e halálesetek országos megoszlását, hiszen csak Budapest-vidék felosztásban közölnek adatokat. 

De miként alakultak a járványügyi szempontból fertőzöttebbnek tekinthető Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben a halálozások 2019-ben és az idei év első hat hónapjában? Egyáltalán: mennyien hunytak meg Magyaroszágon az elmúlt években egy átlagos napon és milyen okból? 

A Központi Statisztikai Hivatal interneten is elérhető számsorai szerint 

  • a 684 ezres Borsod megyében tavaly 9437-en haltak meg (naponta 25,8 fő); a múlt év első hat hónapjában 4930-an, 2020 első fél évében 4529-en;
  • az 555 ezres Szabolcs megyében tavaly 6670-en haltak meg (naponta 18,2 fő); a múlt év első hat hónapjában 3515-en, 2020 első fél évében 3442-en;
  • az 539 ezres Hajdú-Biharban tavaly 6716-an haltak meg (naponta 18,4 fő); a múlt év első hat hónapjában 3501-en, 2020 első fél évében 3254-en.
A 9,773 milliós Magyarországon tavaly összesen 129 603-an haltak meg (naponta 355 fő); a múlt év első hat hónapjában 68 035-en, 2020 első fél évében 64 302-en.

Az adatokból kitűnik, hogy a márciusban kezdődött járvány ellenére a halálozások száma 2020 első fél évében nem érte el a 2019 hasonló időszakát jellemző adatokat sem országos, sem a három megye szintjén. Azonban pusztán ebből megtévesztő volna arra következtetni, hogy a koronavírus-járvány sokkal veszélytelenebb a neki tulajdonítottnál. Hiszen a halálesetek csökkenésének számos oka lehet: a közlekedési baleseteknél például a kijárási korlátozások hatásaként komoly csökkenés tapasztalható, így kevesebben is vesztették életüket az utakon 2020 első fél évében az egy évvel korábbi helyzethez képest (245 helyett 171 fő). Ennél is sokkal komolyabb befolyása van a statisztikákra annak a ténynek, hogy a járványügyi intézkedések miatt idén több ezer emberrel kevesebb halt meg a szokásos téli-tavaszi influenzajárvány során, mint a korábbi években. 

Tény: a tavalyi halálozások közül – a felsorolás nem teljes, hiszen csak a gyakoribb halálokokat tartalmazza – a rosszindulatú daganatok 32 012, a heveny szívizom-elhalás 5699, az egyéb iszkémiás szívbetegségek (amikor a szívizom oxigénhiányossá válik a működés során, például érelmeszesedés következményeként) 25 971, az agyér-betegségek 11 488, a tüdőbetegségek 6262, a májbetegségek 3303 ember halálát okozták. Közlekedési balesetben 720-an, öngyilkosság által 1550-en hunytak el. 

Ha ezt napi adatokra fordítjuk, azt láthatjuk: a 2019-es átlagos napi 355 halálesetből 

  • a daganatok 87,7 fő, 
  • az egyéb iszkémiás szívbetegségek 71,1 fő, 
  • az agyér-betegségek 31,4 fő,
  • a tüdőbetegségek 17,1 fő, 
  • a heveny szívizom-elhalás 15,6 fő,
  • a májbetegségek 9 fő,
  • az öngyilkosságok 4,2 fő,
  • a közlekedési balesetek 1,9 fő

halálában játszottak kulcsszerepet.

A magyarországi koronavírus-járványról most, októberben már jól látszik, hogy ha a trendek nem fordulnak meg – és ennek nincs jele – lényegesen több halálos áldozatot szed majd az őszi-téli időszakban, mint a tavasszal. Ezt mutatja, hogy míg a járvány előző fázisának „leghalálosabb” napján – 2020. április 19-én – 17 elhunytról számolt be az operatív törzs, addig október 7. óta majdnem minden meghaladtuk ezt a számot (előfordult, hogy a dupláját is).

Ami az európai uniós halálesetek számát illeti, az Eurostat október 19-i közleménye szerint 2020 márciusa és júniusa között mintegy 170 ezerrel több haláleset történt az EU országaiban az elmúlt négy év hasonló időszakához képest. Észak-Olaszországban, Spanyolország központi tartományaiban, Anglia és Franciaország egyes részein a halálozások kiugróan magasak voltak, márpedig a járványról tudható, hogy ezeken a területeken különösen sok idős ember betegedett meg COVID-19 fertőzésben.

RaL

MagyarországhalálKSHjárványBorsod-Abaúj-ZemplénHajdú-BiharSzabolcs-Szatmár-Beregkoronavírushalálozások

Szóljon hozzá!

Hirdetés