Minden negyvenedik magyart megkopasztják

Minden negyvenedik magyar pénzküldőt csalók próbálnak meg átverni.

Ezért a pénzküldőket fenyegető legjellemzőbb csalási formák ellen dolgozott ki tanácsokat a Corner Group, a MoneyGram nemzetközi személyközi pénzküldő szolgáltató partnere. 

Mint közlik, Magyarországról is egyre többen, egyre gyakrabban és egyre nagyobb összeget – tranzakciónként már átlagosan 160 ezer forintot – küldenek pénzküldő szolgáltatással külföldre. Ezek a szolgáltatások azért egyre népszerűbbek, mert egy tranzakció, például 1000 euró küldése esetén, mindössze 32 euróba, vagyis az utalt összeg 3 százalékába kerül, miközben egy hagyományos banki utalásnál az utalt összeg akár 10-20 százaléka is levonásra kerülhet.

A leggyakoribb átverések általában az érzelmekre és az anyagi mohóságra építenek, de az is gyakori, hogy egyszerűen csak a naivitást vagy a figyelmetlenséget használják ki a csalók.

1. A társkereső vagy közösségi oldalakon egyre több az olyan külföldi csaló, aki hölgyeknek udvarol, majd rövid internetes ismeretség után arra kéri áldozatát, hogy küldjön neki pénzt. Az összeget a csaló általában valamilyen betegségre, a rokonság megsegítésére, vagy az első találkozáshoz szükséges repülőjegy vásárlásra kéri, de annak elküldése után sem őt, sem az összeget nem látja viszont az, akit rászedtek.
2. Számos csaló nem létező hitelintézetek, bankok vagy ügyvédi irodák munkatársának adja ki magát és előzetes díj ellenében hitelügyintézést, befektetést vagy örökséget ígér. Ilyenkor hitelesnek látszó dokumentumokkal, hivatalosnak tűnő díjbekérőkkel és kecsegtető ajánlatokkal igyekszik bizalmat ébreszteni a kiszemelt személyben azért, hogy az előleget, előzetes díjat vagy eljárási költséget küldjön neki.
3. A külföldről autót behozni tervezőket sem kímélik a csalók, egyre gyakoribbak az átverős gépjárműhirdetések. A vásárló megtalálja álmai autóját a külföldi használtautó portálon, ráadásul nagyon jó áron. A kocsi messze van, de a tulajdonos felajánlja, hogy valahol félúton találkozzanak és ott nyélbe üthető az adásvétel, „mindössze” annyit kér, hogy a vevő küldjön előleget pénzküldő szolgáltatással, hogy lássa komoly-e a vevő szándéka. A pénzt az ál hirdető megkapja, de a vevő csak a megbeszélt helyen jön rá, hogy csalás áldozata lett; se autó, se pénz.
4. Terjed az úgynevezett „lakás-csalás” is. Ebben a csalási formában egy ál-lakástulajdonos, hamis képekkel, nagyon kedvező áron és nagyon jó helyen hirdet meg egy kibérelhető lakást. A lakást külföldi munka vagy tanulás céljából kivenni szándékozó gyanútlan bérlőt a csaló e-mail-ben arra kéri, hogy a pénzküldővel küldje el neki az első havi díjat és a kauciót. 
5. Elterjedt csalási forma az „unokázás”: a csalók telefonon vagy e-mailben, feltört felhasználói fiókokból szerzett adatokkal idősebbeket keresnek meg azzal, hogy gyermekük vagy unokájuk külföldön vészhelyzetbe került, baleset érte vagy kirabolták. A csaló ilyenkor egy barátnak vagy közeli ismerősnek adja ki magát és „kétségbeesetten” arra kéri a nagyszülőt, hogy a leggyorsabban, pénzküldővel küldjön egy jelentős összeget a kórházi kezelésre, vagy az ellopott tárgyak pótlására.
6. A „lottónyeremény vagy főnyeremény csalás” során az áldozatot arról tájékoztatja telefonon, levélben vagy e-mailben a magát egy hivatal képviselőjének kiadó csaló, hogy nagy összegű nyereményt nyert, amelynek átvételéhez azonban előbb eljárási díjat, illetéket vagy adót kell küldenie pénzküldő szolgáltatás használatával.