Visszatérnek a nagyragadozók Magyarországra
Szépen lassan visszatelepülnek Magyarországra a farkasok, a sakálok, a hiúzok, a hódok, de még a medvék is. Vannak olyan fajok, amelyeket ökológiai szempontból jól alkalmazkodó, úgynevezett generalista fajoknak neveznek, ilyen a nagyragadozók többsége. Ez a jó alkalmazkodó-képesség azt jelenti, hogy mind az élőhely, mind a táplálékforrás szempontjából sok mindent tudnak hasznosítani.
A Szeretlek, Magyarország portál megkereste Heltai Miklóst, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének tanárát, hogy beszéljen a hazánkba visszatelepülő nagyvadakról, ezt az anyagot szemléztük. Szerinte a medvének, a farkasnak, a hiúznak és társaiknak határozottan itt a helye – viszont a kezelésükhöz szükség lenne állami stratégiára, hogy az együttélés minél kevesebb problémával járjon.
Heltai Miklós szerint a nagyragadozók kezelése ősi probléma, mivel az embernek közvetlenül is károkat okozhatnak. Az állományokat folyamatosan nyomon kellene követni. Ha tudjuk, hogy mi történik ezekkel az állatokkal, akkor az adatokat nyilvánosságra kellene hozni.
„Én nem nagyon hiszem, hogy most egyszer csak úgy előkerültek a medvék, és ezek mind Szlovákiából jöttek. Úgy gondolom, hogy szépen apránként telepedett meg a medve. Nyilvánvalóan voltak olyanok, akik ezt tudták, csak valamiért nem akarták elmondani. Amikor pedig az állatok váratlanul szem elé kerültek, akkor kezdtek beszélni róla. Ahelyett, hogy rögtön az elejétől kezdve elmondták volna, hogy igen, most van bent egy medve, most van már kettő”
– mondta a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének oktatója, aki szerint:
Akiknek a tevékenységét nem érintik közvetlenül ezek a fajok, azt mondják: milyen aranyosak, és minden egyed nagyon fontos. Plüss maciként és plüss farkasként néznek ezekre az állatokra. Aki viszont közvetlenül károkat szenved el miattuk, az azt mondja, hogy pusztítsuk el őket, mert kárt okoznak, mert túlszaporodtak. Az igazság valahol a kettő között van.
Heltai Miklós szerint a nagyragadozó fajok hatása általában a prédafajokon keresztül mutatkozik meg. Feltételesen hatással lehetnek a csülkös vadállományra és mivel ezekből különösen sok van, ez nem okoz különösebb problémát. A nagyragadozó fajok okozhatnak kárt az embernek, elsősorban az állattenyésztésben, ezt a kártételt valahogy rendezni kell. Ennek pedig több szintje van: ide tartozik a kártérítés, hogy ezeket a károkat kifizetik. Második lépésként védekezni kell a nagyragadozók ellen, az érintett gazdákat meg kell tanítani erre. A harmadik szint pedig, ha nincs más megoldás, akkor le lehessen lőni a ragadozót. Így lehet elérni azt, hogy a faj megmaradhasson, és a vadgazdálkodók, állattenyésztők ne érezzék úgy, hogy védtelenek a nagyragadozókkal szemben.
Budapestről könnyű azt mondani, hogy élj együtt a medvével, a farkassal, a hiúzzal vagy a sakállal, ha az érintett állattartónak megeszik a birkáját, ő másként fogja gondolni ezt.
