Roma felzárkóztatási program indul kilenc borsodi településen

Egy diagnózis alapú roma felzárkóztatási stratégia indul el Magyarország 300 településén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat modellje alapján, és a programban részt vevő első 30 település igényeihez az idei költségvetésben rögtön 10 milliárd forintot el is különítettek – írja a Portfolio. A programhoz áprilisban a cigányság felzárkóztatásáért felelős miniszterelnöki biztossá nevezték ki Vécsei Miklóst, a szeretetszolgálat alelnökét, aki a minap uniós százmilliókból megvalósított fejlesztéseket is bemutatott a Jelenlét nevet viselő felzárkóztatási program első két „mintaállomásán”, a döntően romák által lakott Tiszabőn és Tiszaburán. 

A szeretetszolgálat egy három évvel ezelőtti kormányhatározat alapján működteti oktatási, foglalkoztatási és szociális elemekből épülő programját, amely „a fogantatástól a foglalkoztatásig” kíséri végig a gyermekek életét. A komplex fejlesztési modell eddigi tapasztalatai vezettek oda, hogy a Felzárkózó települések hosszú távú programjának megalapozásáról címet viselő kormányhatározat már azt rögzíti: a kormány egyetért azzal, hogy az új felzárkóztatási program módszertani támogatását a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület valósítsa meg. Később azt is írja: ez egy diagnózis alapú felzárkózási roma stratégia.

Kezdetben 30 településen indul el a program

A kedvezményezett települések besorolásáról és ennek feltételrendszeréről négy éve volt már egy kormányrendelet, az ott meghatározott településkörből a  legalacsonyabb komplex mutató alapján választottak ki mintegy 300 települést a most induló – hosszabb távú – fejlesztési program szakaszos megvalósításához. Ez a szakaszos megvalósítás azt jelenti, hogy ebből a 300 településből 30-on indul el a program első szakasza a második félévben, amelyhez az idei büdzsében összesen 10 milliárd forintot el is különítettek.

Az első körben érintett Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települések: Boldogkőújfalu, Csenyéte, Dámóc, Fulókércs, Göncruszka, Ricse, Tiszakarád, Vizsoly, Zemplénagárd

A friss kormányhatározat azt is rögzíti, hogy az említett településeknek pályáztatás nélkül biztosítani kell a Magyar Falu Program keretében rendelkezésére álló programelemeket, azaz például út-, óvoda- és egyéb fejlesztési lehetőségeket. 

A településfejlesztés, helyi gazdasági fejlesztés szempontjából meghatározó jelentőségű helyi közszolgáltatások:

• Bölcsőde 
• Óvoda 
• Háziorvos és házi gyermekorvos 
• Védőnői ellátás 
• Családsegítés, szociális munka, család- és gyermekjóléti szolgálat 
• Gyermekétkeztetés 
• Szociális étkeztetés 
• Házi segítségnyújtás 
• Közművelődési feladatellátás, közművelődési intézmény, közösségi tér 
• Megszervezett ivóvíz-, szennyvíz-, csapadékvíz-kezelés, hulladékszállítás 
• Karbantartott úthálózat, úttartozékok és műtárgyak 
• Munka- és iskolakezdéshez, településmérethez igazodó helyi, illetve helyközi közösségi közlekedés 
• Közvilágítás 
• Megfelelő közbiztonság 
• Falugondnoki szolgálat 
• Megfelelő sportolási lehetőség 
• Zenetanulási lehetőség