Pénzügyőr vezetők ültek a vádlottak padján Miskolcon
A Miskolci Törvényszék szeptember 12-én hozott ítéletet annak a négy vezető beosztásban dolgozó pénzügyőrnek és két vállalkozónak az ügyében, akik ellen hivatali vesztegetés és hivatali visszaélés miatt indult büntetőeljárás.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az ügy vádlottjai vezető beosztásban dolgoztak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei pénzügyőrségénél, akik hivatali pozíciójuknál fogva nem csak az ellenőrzések időpontjával, de azok esetleges elkerülésének módjával is tisztában voltak.
A négy vádlott régóta jó viszonyt ápolt néhány helyi – általában pálinkafőzdét vagy italboltot működtető – vállalkozóval, így az ügy ötöd- és hatodrendű vádlottjaival is. Előfordult, hogy felhívta az elsőrendű vádlottat egy ismerőse, hogy a boltjában tartott ellenőrzés során italokat foglalt le a pénzügyőrség, de azok eredetét igazolni nem tudja. A várható büntetéstől félve és annak elkerülése érdekében az elsőrendű vádlotthoz fordult, aki az eljárás menetébe beavatkozva nemcsak arról tájékoztatta, hogyan tudja igazolni az italok eredetét, hanem az ügyintézőt is felhívta, hogy az ügyfél által csatolt dokumentumokat – mint az ügy eldöntése szempontjából lényeges iratokat – fogadja el.
Volt, hogy a negyedrendű vádlott tudomására jutott egy ismerőse pálinkafőzdéjének ellenőrzése, így figyelmeztette és tájékoztatta annak időpontjáról. A tulajdonost értesítette, s az bezárta a főzdét az ellenőrzés napjára, meghiúsítva ezzel a hatóság munkáját és elkerülve a büntetést. A negyedrendű vádlott abban is segített, hogy a pálinkafőzés során leadandó bérfőzési lapok hiányosságait határidőn túl, utólag pótolja egyik ismerőse, mellyel elkerülte a bírság kiszabását. A vádlottak esetében azonban nem nyert bizonyítást, hogy hivatali kötelezettségüket ellenszolgáltatás fejében szegték volna meg, illetve, hogy a részükre átadott ajándékok ezt a célt szolgálták volna.
Így a törvényszék az elsőrendű vádlottat 2 rendbeli hivatali visszaélés elkövetése miatt mondta ki bűnösnek, melyért 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Társával, a negyedrendű vádlottal szemben hivatali visszaélés elkövetése miatt 300 ezer forint pénzbüntetést szabott ki.
Az ügyészség az első- és másodrendű vádlottak bűnösségét a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében nem tudta bizonyítani, így a bíróság ezen vádak vonatkozásában felmentésükről döntött. A bíróság a harmadrendű vádlottat a hivatali visszaélés, továbbá az ötöd- és hatodrendű vádlottakat a hivatali vesztegetés vádja alól bizonyítottság hiányában szintén felmentette.
A törvényszék ítélete nem jogerős, az ellen az első és negyedrendű vádlottak védői fellebbezést jelentettek be, míg az ügyészség és az ítélet kihirdetéskor jelen lévő harmadrendű vádlott 3 nap nyilatkozattételi időt tartott fenn annak vonatkozásában.
