1956: Borsod-Abaúj-Zemplénben tartottak ki legtovább „a forradalmi gócpontok”

Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek csütörtökön Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat ünnepi közgyűlésén. Az eseményen Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt mondta:

A forradalom és szabadságharc idején Miskolcon a megyeháza épületében működött a Forradalmi Munkástanács, itt fogalmazták meg a megyei egyetemisták és munkások követeléseiket, majd vitték azokat Budapestre. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tartottak ki legtovább "a forradalmi gócpontok", Sátoraljaújhelytől Mezőkövesdig, Ózdtól Kazincbarcikáig.

Orbán Balázs arról is beszélt, hogy "egy nemzet vagyunk", összetartozunk. Az "országcsonkítás" nem volt képes változtatni a magyar állam felépítésének ezer év alatt kiforrott alapján. Deák Ferencet idézve azt mondta: a magyar megye olyan kincs, amellyel Európa legszabadabb nemzetei sem dicsekedhetnek, "ezen municipiumok álltak őrt" az alkotmányért, "innen forrásoznak a nemzet jogai".

 Borsod-Abaúj-Zemplén megyéről szólva Orbán Balázs megemlítette, hogy az év első negyedében megyei székhelyű vállalatok 92 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg és 11,5 ezer munkahelyet sikerült megmenteni.

Az ünnepi közgyűlésen átadták a megyei önkormányzat kitüntetéseit, majd felavatták a Borsod-Abaúj-Zemplén megye nemzeti összetartozás emlékművét, amely a magyar nép "szétzilálhatatlan egységét" szimbolizálja.