Elment Lator László Kossuth-díjas költő, műfordító
95 éves korában elhunyt Lator László Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéista, tanár – közölte július 17-én a Könyves Magazin.
Lator László Tiszasásváron született 1927. november 19-én. Beregszászi gimnazistaként leventeként hadifogságba került, a breszt-litovszki hadifogolytáborból szabadulva 1945 karácsonyán talált családjára Makón. 1947-1951 között magyar-német szakon végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen Budapesten, egy ideig Eötvös-kollégistaként, ahonnét 21 évesen Péndi Pál és Falus Róbert miatt kirúgták. 1950-1955 között a körmendi Kölcsey Gimnázium tanára, 1955-től az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője volt.
Versekkel a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelentkezett először.
A Kárpátaljai Kör elnöke, 1992-től alapító tagja volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Szerkesztőként vagy szereplőként rendszeresen megjelent a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. Hosszú időn át szerkesztette az Unikornis Kiadó sorozatát, A magyar költészet kincsestárát. A Holmi 1989-es alapításától fogva a lap szerkesztőbizottságának tagja volt
Bár már az 1940-es évek második felében elkészült és megjelenésre várt egy kötete, első verseskönyve, a Sárangyal csak 1969-ben jelent meg.
Addig főleg műfordítóként volt jelen a magyar irodalmi életben. Köteteket fordított Alekszandr Blok, Lermontov, Paul Celan verseiből, válogatott műfordításait Kalandok, szenvedélyek címen adták ki. Számos antológiát szerkesztett, köztük a Gyönyörök sötét kútjait a világ- és a magyar irodalom erotikus verseiből. Összes versei 1997-ben jelentek meg.
