Durva a páratartalom, Ön is szenved tőle?

A relatív vagy viszonylagos páratartalom nem más, mint a levegőben lévő vízpára aránya adott hőmérsékleten a lehetséges telítettséghez képest. Azaz a környező levegő vízgőztartalmát a páratartalom fogalmával jellemezzük és százalékban fejezzük ki. A páratartalomtól függ hőérzetünk: minél magasabb páratartalmú a levegő, annál melegebbnek érezzük. Az emberi szervezet számára a legideálisabb a 40-60 százalék közötti páratartalom lenne, ehhez képest

az északkeleti-keleti országrészben most, a nyár legforróbb napjaiban folyamatosan 75-100 százalék közötti értékeket mérnek.

Amennyiben a páratartalom túl magas (60 százalék fölötti), az kedvezőleg hat a különböző kórokozók elszaporodására. Allergiás reakciókat produkálhat a szervezet. Főbb ilyen kórokozók a gomba és az atka, de nemcsak az emberekre, az épületekre, bútorokra is kedvezőtlenül hat a magas páratartalom, hiszen könnyebb utat biztosít a penészesedésnek, a dohos falaknak, a falgombásodásnak.

Párában hiába izzadunk

A túl párás környezet jelentősen ronthatja az ember komfortérzetét - írha a HáziPatika. Ilyenkor szervezetünk kifinomult hőszabályozó rendszere úgy biztosítja a megfelelő testhőmérséklet, hogy izzadni kezdünk, vagyis bőrünk nedvesen tartásáról több millió izzadságmirigy gondoskodik, a hűtés pedig a 99,7 százalékban vízből álló izzadság elpárolgásának eredménye. Ez a párolgási folyamat száraz levegőben könnyedén végbe tud menni, a fülledtség viszont alaposan megnehezíti a feladatot, hiszen 

a levegő ilyenkor nem képes felvenni a bőrfelszínen lévő folyadékmennyiséget. Kísérőtünet lehet a fejfájás, kimerültség, ingerültség, koncentrációromlás, vérnyomásingadozás, a fül bedugulása, kifejezetten az arc izzadása.

Fontos a folyamatos folyadékpótlás és (ha megoldható) naponta többszöri nyugalmi állapot felvétele, pihenés, megerőltető fizikai munka kerülése.