Kúria: nem lehet jelölőszervezet a Jobbik a tiszaújvárosi választáson
A Kúria pénteken helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, melyben az NVB visszautasította a Jobbik nyilvántartásba vételét jelölőszervezetként a tiszaújvárosi időközi országgyűlési választáson. A legfelsőbb bírói fórum sajtótitkársága közleményében felidézte: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében megüresedett mandátum betöltésére az NVB október 11-re tűzte ki az időközi választást. A Jobbik augusztus 18-án kérelmezte, hogy vegyék nyilvántartásba jelölőszervezetként.
Az egyéni választókerületi választási bizottság nyilvántartásba vette jelölőszervezetként a Jobbikot, a Fidesz azonban fellebbezést nyújtott be az NVB-hez, amely hétfőn a korábbi döntést megváltoztatva visszautasította a Jobbik jelölőszervezetként való nyilvántartásba vétele iránti kérelmet. A Jobbik az NVB döntése ellen felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, mely azonban pénteken elutasította a kérelmet és helybenhagyta az NVB határozatát. A Kúria indoklása többek között arra mutatott rá: a jogkérdés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a képviselői megbízás a kérelem benyújtásához képest mennyivel korábban járt le.
Az NVB hétfői döntésében azt emelte ki, hogy a Jobbik nyilvántartásba vételi kérelmét olyan törvényes képviselő nyújtotta be, akinek a képviseleti joga jelenleg nem hatályos. Előzőleg a tiszaújvárosi választási bizottság határozatában utalt arra, hogy a párt bejelentését intéző képviselő megbízatása ugyan május 12-én megszűnt, de a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet alatt szűnik meg a megbízatása, akkor az a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig még fennmarad. A bizottság ez alapján úgy ítélte meg, a bejelentés megfelel a törvényi előírásoknak és nyilvántartásba vette a pártot jelölőszervezetként. Az NVB szerint azonban hibázott a tiszaújvárosi választási bizottság, a veszélyhelyzet megszűnéséről szóló törvény ugyanis a 90 napos szabály alkalmazásának két feltételt szab: az egyik, hogy a veszélyhelyzet alatt szűnjön meg a képviselő tisztsége, a másik pedig, hogy új vezető tisztségviselőkről ne szülessen döntés.
Az iratokból azonban megállapítható, hogy bár a képviselő megbízatása a veszélyhelyzet alatt szűnt meg, a párt már január 25-én döntött az új képviselők megválasztásáról. Vagyis nem a veszélyhelyzet, hanem a változásbejegyzési eljárással kapcsolatos kérdések, problémák vezettek oda, hogy a mai napig sincs bejegyzett képviselője a pártnak.
