Nem áll kötélnek az Európai Parlament
Az Európai Parlament (EP) kétségbe vonja az Európai Tanács (ET) azon nyilatkozatának érvényességét, amely felfüggeszti a jogállamisági eljárás alkalmazhatóságát az Európai Unió Bíróságának jóváhagyásáig – szerepel abban az állásfoglalásban, amelyet az Európai Unió hétéves keretköltségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását szolgáló alapról fogadott el december 17-én az EP.
A 496 szavazattal, 134 ellenszavazat és 65 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint az uniós szerződések értelmében a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács nem lát el jogalkotói feladatokat, ezért „egyetlen politikai nyilatkozata sem tekinthető a jogszabályok értelmezésének”.
Kijelentették, hogy az Európai Bizottság teljesen független, és a tanácsi következtetések
„nem tehetők kötelezővé az uniós bizottság számára a jogi aktusok alkalmazása során”.
Véleményük szerint felesleges az ET decemberi csúcsértekezletén elfogadott zárónyilatkozat azon része, amely szerint a bizottságnak nem lenne szabad alkalmaznia a jogállamisági eljárást addig, amíg a bíróság nem hoz döntést az eljárás megsemmisítéséről vagy fenntartásáról. Az EP és az ET közötti megállapodás egyértelmű: a mechanizmus január elsejével életbe lép – hangsúlyozták.
Az EP szerint a tanácsi döntések egyhangúságát előíró szabály elavult és kontraproduktív.
„Átvennék az unió irányítását”
Orbán Viktor december 18-án – szokásos péntek reggeli rádióinterjúra során – azt mondta, az Európai Parlament át akarja venni az Európai Unió irányítását: az EP-képviselők szerint ugyanis az EU Brüsszelből áll, a kormányfők felfogása szerint viszont az EU a nemzeti fővárosokban van, Brüsszel nem központ, hanem egyeztetési helyszín.
– Az EP mögött egy hálózat található, itt jönnek be a képbe Sorosék, akik NGO-kon, kutatóintézeteken, háttérintézményeken, médiabefolyásoláson keresztül erős pozíciókat építettek ki az EP-ben, amelyen belülről próbálják magukhoz ragadni az Európa irányítására feljogosító döntéseket az állam- és kormányfőktől
– fogalmazott. Kiemelte, az EP össze akarta kötni a pénzügyi kérdéseket politikai kérdésekkel, és az a veszély fenyegetett, hogy az EP makacssága magával rántja a költségvetést és a helyreállítási alapot. Magyarország azonban Lengyelországgal együtt célt ért – mondta, megjegyezve: a vita végén a szlovénok is saját hangot hallattak az ügyben, és Milos Zeman cseh elnök is úgy nyilatkozott, az lenne helyes, ha a közép-európai országok együtt képviselnék a magyar-lengyel véleményt. A végül kialakult álláspontot közös európai sikernek nevezte a miniszterelnök.
Úgy értékelt, az állam- és kormányfők megállapodásával a következő néhány év gazdasági tervezéséhez szükséges pénzügyi hátország „atombiztos”.