Államtitkár Kazincbarcikán: visszaadnák a bányavidék becsületét
A tavalyihoz hasonlóan idén is jó évre számíthat a bányász társadalom, tíz százalék körüli bővülés várható a szektorban – mondta Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára Kazincbarcikán a 69. bányásznap központi ünnepségén csütörtökön.
Szólt arról, hogy a villamosenergia-termelésben és az energiaellátás biztonságát tekintve a visontai és a bükkábrányi lignittermelés ma is jelentős szerepet tölt be, a megújult koncessziós eljárásoknak köszönhetően a szénhidrogén-termelés volumene az elmúlt években növekedni kezdett. A jövőben további jelentős bővülés várható, ez sokban hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország energetikai importfüggősége csökkenjen.
A részletekről szólva Kaderják Péter elmondta: újra lendületben vannak olyan ágazatok, amelyeknek szüksége van a nyersanyagokra, alapanyagokra, földgázra, olajra, lignitre, az építőipar "szárnyalása" pedig magával húzza a bányászatot, elég, a például a vasúti fejlesztések területén a kőre, az építőipar területén a betonhoz szükséges kavicsra, homokra, cementre gondolni.
Ugyanakkor nem csak az építőiparnak van szüksége a bányászati szektorra, az ipar bővülésével további fejlődésre nyílik lehetőség a kohászat területén is, a járműipar bővülésének köszönhetően az utóbbi években fokozódott az alumínium-nyomásos öntészet és a vasöntészet termelése is - tette hozzá.
Hét koncesszió
Az államtitkár kiemelte: az Innovációs és Technológiai Minisztérium idén hét bányászati koncessziót hirdetett, amelyekre szeptember 25-én és 26-án nyújthatók be a pályázatok. Szénhidrogén-kutatás, -feltárás és -kitermelés céljából nyolc településen - Csongrád, Csorna, Érd, Kadarkút, Kisvárda, Nyírbátor, Pusztaszer és Zala-Kelet - lehet koncessziós jogot szerezni. Geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására Gádoros, míg lignit kutatására, feltárására és kitermelésére Sajókápolna területére hirdetett pályázatot az innovációs szaktárca.
– A kormány célja az energetikai importfüggőség csökkentése, melyben fontos szerep jut az energiahordozó-készletek nagyobb mértékű, költséghatékony és környezetkímélő hasznosításának
– szögezte le. Ezzel munkahelyek és beszállítói láncok teremthetők, a leszakadó, egykori ipar- és bányavidékek szociális és gazdasági helyzete javítható, nőhetnek az adóbevételek, az ország külkereskedelmi mérlege javítható.
Kaderják Péter fontosnak nevezte, hogy kormányzati döntés született tavaly az Energetikai ásványvagyon-hasznosítási készletgazdálkodási cselekvési tervről, és az ahhoz kapcsolódó intézkedések elfogadásáról, az ebben meghatározott feladatok végrehajtásával megfelelő módon lesznek képesek kezelni a 21. század bányászati, földtudományi, környezeti, gazdasági kihívásait. Hozzátette: a cselekvési tervnek megfelelően
megvizsgálták a bányavállalkozók közterheit, illetve javaslatot tettek a bányajáradék fizetésének egyszerűsítésére,
és vizsgálják a geotermikus beruházások kezdeti magas földtani kockázata kezelésének pénzügyi lehetőségeit, valamint a nem hagyományos szénhidrogén kutatását és feltárását is ösztönözni kívánják.
A kormány a továbbiakban is gondoskodni kíván a bányászati múzeumok stabil működéséről, és társadalmi programot dolgoz ki a bányászati szakmakultúra megőrzésének és társadalmi beágyazódásának elősegítése érdekében - hangsúlyozta az államtitkár.
