Aláírást hamisított egy borsodi ügyvéd
Ítéletet hozott a Miskolci Járásbíróság annak az ügyvéd vádlottnak az ügyében, aki ügyfele kérelmét hamis névaláírással látta el.
A megállapított tényállás szerint a vádlottnak ügyfele megbízása szerint keresetlevelet kellett készítenie egy polgári peres eljárás megindítása iránt, illetve költségmentességi kérelmet is csatolnia kellett. A terhelt utóbbi kapcsán szándékosan hamis okiratot szolgáltatott, amikor az űrlap tartalmának kitöltését követően azt okirati tanúként aláírta, azonban kérelmezőként ügyfele hamis névaláírásával, továbbá másik okirati tanúként egy harmadik személy hamis névaláírásával látta el a nyomtatványt.
A polgári perben eljáró törvényszék a vádlott ügyfele részére teljes személyes költségfeljegyzési jogot engedélyezett, így a majdnem harminchárom millió forintos pertárgyérték alapján számított másfél millió forint eljárási illetéket az eljárás kezdetén nem kellett megfizetni. A törvényszék a perben a felek egyezségét jóváhagyta és a le nem rótt százötvenezer forint összegű mérsékelt illeték megfizetésére az eljárás másik résztvevőjét, az egyik alperest kötelezte. A másodfokú bíróság a döntést – e rendelkezés tekintetében is – helybenhagyta, így az jogerőre emelkedett.
Az eset még 2020 májusában történt. A bíróság az ügyészség álláspontjától eltérően – mely szerint a vádlott polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettét valósította meg - a terhelt terhére a hamis magánokirat felhasználásának vétségét látta megállapíthatónak amiatt, hogy a költségmentességi nyomtatvány nem bizonyítéknak, hanem egy jognyilatkozatnak tekinthető.
A bíróság a terheltet két év időtartamra próbára bocsátotta. A büntetés-kiszabás során enyhítő körülményként értékelte büntetlen előéletét, az időmúlást, azt, hogy a férfi beismerte és megbánta tettét, továbbá azt a tényt is, hogy az okirat tartalma valós volt, csupán a névaláírás volt hamis. A bíróság súlyosító körülményt nem tárt fel. Az ítélettel szemben az ügyészség fellebbezett.
