„Az ukrán titkosszolgálatok célkeresztjében van Magyarország”
Az ukrán titkosszolgálatok célkeresztjében van Magyarország, a magyar kormány és személyesen a miniszterelnök is - jelentette ki Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője, biztonságpolitikai szakértő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Hangsúlyozta, Magyarország három éve következetesen kiáll a béke mellett, a háborúval és annak értelmetlenségével szemben foglal állást.
A háború kirobbanása óta az ukrán vezetés a titkosszolgálatokat is "hadrendbe állította", olyannyira, hogy merényleteket hajtanak végre akár Moszkvában, másrészről befolyásolási és dezinformációs műveleteket folytatnak akár Magyarország ellen is - mondta.
Horváth József leszögezte: egy jól működő titkosszolgálat hazája érdekeit tekinti elsődlegesnek. Egy szövetségi rendszerben vannak olyan területek - a terrorelhárítás, az atom-, vegyi, biológiai fegyverek terjesztése vagy a szervezett bűnözés elleni fellépés -, melyekben kiváló az együttműködés, ugyanakkor léteznek olyan területek, melyekben egymásnak feszülnek a szolgálatok - jegyezte meg.
A szövetségesek is szeretnék tudni a másikról, hogy mit gondol vagy akár "fogó lapokat gyűjteni" a másik ország politikusairól - mondta, példaként említve a német kancellár amerikai lehallgatásának esetét.
Horváth József emlékeztetett rá, időről időre megjelennek olyan, a nyugati szövetségi rendszer fellazítására törekvő orosz dezinformációs műveletek, melyek ukrán területek átadását vetik föl Lengyelországnak, Romániának vagy Magyarországnak.
A magyar kormányok a rendszerváltoztatás óta konzekvensek voltak, a szomszédos országokkal szemben semmilyen területi követelést sem fogalmaztak meg - hívta fel a figyelmet. Jugoszlávia, Csehszlovákia és a Szovjetunió szétesése során sem bocsátkoztak semmilyen kalandorakcióba, hanem más úton kívánták - vagy nem kívánták - segíteni a határon túli magyarok érdekvédelmét, a nemzet újraegyesítését - hangsúlyozta a szakember.
Úgy vélte, az ukrán titkosszolgálatok most látták elérkezettnek az időt arra, hogy a két ország között évek óta meglévő feszültséget a felszínre hozzák, és ezzel a "látványpékséggel" saját lakosságukat Magyarország, és ami még veszélyesebb, a kárpátaljai magyarság ellen hergeljék.
Úgy fogalmazott, a két ország között kölcsönös adok-kapok indult el. Magyarország megmutatta, hogy hajlandó és képes is megvédeni a saját nemzeti érdekeit. A magyar titkosszolgálatok is rendelkeznek érdemi információkkal az ukránok ellenséges tevékenységeiről, amit napvilágra is tudnak hozni - mondta.
A szakember ugyanakkor veszélyesnek tartja, hogy vannak olyan ukrán politikusok, akik minden kárpátaljai magyart potenciális kémként aposztrofálnak, a kollektív bűnösség kérdését is felvetve.
Horváth József kitért arra is, a 80. évforduló tragédiájának tartja, hogy a Moszkvában rendezett győzelem napi felvonuláson a szövetséges nagyhatalmak - a britek, franciák és az Egyesült Államok - nem vettek részt. A fasizmus felett aratott győzelem közös megünneplése a Földünk biztonságára nézve is pozitív üzenetet hordozott volna - tette hozzá.
Az ünnepséggel az oroszok üzentek a világnak - mondta a szakember, kiemelve Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök tárgyalását, melyen megerősítették: nem fogják engedni, hogy a nyugati világ diktáljon.
