Fejlődik a magyarországi cigányság

A roma közösségben egyre többen végzik el az iskolai tanulmányaikat, nő az érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya - közölte a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) az MTI-vel kedden.

A szervezet a nemzetközi roma nap alkalmából kiadott sajtóközleményében azt írta: összesítették a roma közösség elmúlt években elért eredményeit, valamint azokat a kihívásokat, "amelyekre társadalmunknak közösen kell megoldást találnia".

Felhívták a figyelmet arra, hogy az utolsó két népszámlálás adatai alapján 2011 és 2022 között csaknem két és félszeresére, 2,9 százalékra nőtt a felsőfokú oklevéllel rendelkezők aránya a 15 éves és idősebb korosztályban. Az érettségivel rendelkezők aránya 5 százalékról 11 százalékra változott, míg az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya 23 százalékról 13 százalékra csökkent - ismertették.

"A roma családok stabilitása kulcsfontosságú: a KINCS által roma közösségek körében végzett értékkutatás alapján a megkérdezettek 95 százaléka számára a család a legfontosabb érték" 

- olvasható a közleményben, amely szerint a családi kapcsolataival tízből kilenc válaszadó többnyire, vagy mindig elégedett.

A család után az egészség és a munka a legfontosabbak - írták, jelezve: munkájával tíz romából hét elégedett, és csaknem ennyien a főnöküket is megbecsülik. Anyagi helyzetével azonban tíz megkérdezettből négy nem, vagy csak ritkán elégedett. A romák kétharmada boldognak érzi magát, fele pedig teljes mértékben vagy inkább elégedett az életével - közölték.

A KINCS rámutatott arra is, hogy a kedvező tendenciák mellett több területen további előrelépés szükséges. Beszámoltak arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a foglalkoztatásban növekedés tapasztalható: 2015-ben 40,1 százalék, 2024-ben a munkaképes roma emberek 49,4 százaléka dolgozott bejelentett munkahelyen.

A roma népesség körében a munkanélküliségi ráta 2015-höz képest 7 százalékponttal csökkent: 27,8 százalékról 21,1 százalékra. A nem dolgozó és nem tanuló fiatalok aránya csökkenést mutat; 2015-ben 41 százalék, 2024-ben pedig kicsivel több, mint 36 százalék volt. A korai iskolaelhagyók száma stagnál, ők azok, akik 18-24 éves korukra nem szereznek szakmát - sorolták a KSH adatait.

Rögzítették továbbá, hogy a közcsatornába bekapcsolt lakások aránya 48 százalékról közel 69 százalékra emelkedett, miközben a vezetékes ivóvízzel rendelkező lakások aránya 81 százalékról 91 százalékra nőtt.

Ugyanakkor még mindig a fatüzeléses fűtés a legelterjedtebb a romák körében: 2011-ben a háztartások majd 74 százaléka, 2022-ben a 63 százaléka tüzelt fával - jelezték. A javuló tendenciát mutatja, hogy a gázfűtéses háztartások száma 8,1 százalékponttal nőtt, 2011-ben 27 százalék, 2022-ben 35 százalék volt az arány - fűzték hozzá.

A KINCS hangsúlyozta, hogy a roma nők és lányok körében végzett kutatásaik szerint egyre nagyobb szerepet vállalnak a karrierépítésben a nők: 79,6 százalékuk szeretne szakmát és/vagy érettségit szerezni, 17 százalékuk pedig diplomát is.

"Az anyák azt szeretnék, hogy lányaik tovább tanuljanak. A roma lányok az első gyermeküket 23-24 évesen tervezik a világra hozni, és átlagosan két gyermekben gondolkodnak. 89 százalékuk szerint a megfelelő partner, valamint az anyagi és környezeti biztonság a legfontosabb feltétel a családalapításhoz" - írták.

A szervezet megjegyezte: idén már 35. alkalommal ünneplik világszerte a nemzetközi roma napot, amely a kultúra ápolása mellett a roma embereket érintő társadalmi ügyekre is igyekszik felhívni a figyelmet.