Gulyás Gergely: háborúellenes akciótervről döntött a kormány

Háborúellenes akciótervről döntött a kormány – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter július 8-án Budapesten, a Kormányinfón. Gulyás Gergely az akcióterv részeként beszélt a háborús propaganda elleni fellépésről. Kifejtette, fontos a legnagyobb átláthatóság, ezért kötelezni fogják a pártokat és a médiumokat arra, hogy forrásaikat tegyék átláthatóvá. Emlékeztetett arra, hogy pártok külföldről nem fogadhatnak el forrásokat, ezért ez a rendelkezés csak a médiumokra vonatkozik. Elvárják, hogy a médiumok ezeket a forrásokat hozzák nyilvánosságra.

Magyarország fenntartja magának a jogot, hogy a külföldről érkező forrásokat, amelyek a háborús propagandát szolgálják, visszautalja a feladónak – mondta a miniszter.

Gulyás Gergely közölte, az igazságügyi miniszter feladata, hogy a szabályozást kidolgozza. Van erre európai uniós szabályozás, de a kormány "annál egy kicsit jogállamibb megoldást" támogat – mondta. Az uniós rendelet kapcsán megjegyezte, ennyire "durva, radikális, a vélemény és a szólás szabadságát sértő" szabályozást Magyarországon alkotmányos keretek között nem lehetne bevezetni. A miniszter közölte, a kormány döntött arról is, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert. Ismertetése szerint a hozzájárulást a bankszektornak, a multiknak és az energiacégeknek kell megfizetnie, a befizetett összeg a védelmi alapba kerül.

Európai és magyar szempontból is helyesnek nevezte a miniszter, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az európai uniós elnökség kezdetén békemissziót indított.

Gulyás Gergely azt mondta, a háborús felekkel történő közvetlen párbeszéd nélkül a béke nem érhető el. Kijelentette, Európában a nagy országokat háborús propaganda uralja, "valakinek képviselnie kell a vesztesek, az áldozatok, a megcsonkított családok hangját is". A békéhez elsősorban a nagyhatalmak tudnak hozzájárulni, a magyar miniszterelnök a háborús felekkel történő tárgyalás után ezért utazott Kínába, hogy a kínai elnökkel tárgyaljon – ismertette. Magyarország minden olyan országgal szeretne kapcsolatban lenni, amely hozzájárulhat a békéhez, szeretne minden olyan politikai vezetővel beszélni, aki tehet azért, hogy az öldöklés, a háború minél előbb megszűnjön és tűzszünet, béketárgyalás legyen – mondta. Gulyás Gergely közölte, Magyarország tudja, hol a helye, az unió soros elnökeként is tisztában van azzal, hol a helye, nincs konkrét béketerve, mert azt csak a felekkel együtt lehet kidolgozni. "Abban biztosak vagyunk, hogy a párbeszédhez tűzszünet kell, mert nem reális eredményes tárgyalásokat folytatni mindaddig a békéről, amíg az egymással szemben álló felek ölik egymást a fronton" – fogalmazott.

Hozzátette, sokan kísérik gyanakvással, sőt sokan ellenzik a magyar békemissziót, és Magyarország politikai, jogi és pénzügyi zsarolásnak van kitéve, hogy álljon be a háborút támogatók sorába.

Kijelentette, a kormány továbbra is arra szólítja fel az energetikai vállalatokat, hogy tartsák be azt a megállapodást, amely szerint a környező országok átlagáránál többet a magyar családok sem fizethetnek az üzemanyagért. Gulyás Gergely azt mondta, az áprilisi, májusi helyzethez képest sikerült érdemben letörni az üzemanyagárakat: a lakosság a benzin esetében 32 forinttal, a gázolaj esetében 30 forinttal tankolhat olcsóbban az áprilisi csúcshoz képest. Ugyanakkor – tette hozzá – a múlt heti KSH-átlagárak szerint a benzin 4, a gázolaj pedig 10 forinttal volt drágább Magyarországon, mint ami a szomszédos országok átlaga. Ezért a kormány lépéseket vár az üzemanyag-kereskedőktől, hogy ezt az igazságtalan helyzetet megszüntethessék - közölte.

A kormány a légiközlekedésben tapasztalható késések miatt azt várja el a légiközlekedés valamennyi szereplőjétől, beleértve a HungaroControlt is, hogy készítsenek akciótervet, minden információt folyamatosan biztosítsanak az utasoknak, a földi kiszolgálás pedig radikálisan gyorsítsa a folyamatokat. Gulyás Gergely elmondta: a fogyasztóvédelmi hatóságot az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően arra utasítja a kormány, hogy a lehető legszigorúbban járjon el a jelentős késések esetén, és szabjon ki jelentős bírságokat. Jelezte: pillanatnyilag 12 hatósági eljárás van folyamatban 2024. június 21. és július 1. közötti járatindulások kapcsán.

Hozzátette: a késések több mint 60 százaléka a légitársaságok hibájára vezethető vissza, ezekben az esetekben kulcsfontosságú, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság a légitársaságnak fájdalmas, komoly kárt okozó bírságot szabjon ki. Nem látunk más lehetőséget arra, hogy egész egyszerűen ne érje meg kockáztatni – hangsúlyozta.