Hamarosan bővülnek a háziorvosi hatáskörök

Társadalmi egyeztetésen van az a rendeletcsomag, amely kibővíti a háziorvosok által is elvégezhető vizsgálatok körét az elsősorban népegészségügyi szempontból kiemelkedőnek számító megbetegedések esetében – mondta a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára egy október 21-i, budapesti háttérbeszélgetésen.

Takács Péter hozzátette, a többletkompetenciák lehetőségétől az ellátáshoz való hozzáférés javítását és a szakrendelők leterheltségének csökkentését várják. A másik cél, hogy erősítsék az alapellátást és csökkentsék a "kórházközpontúságot".

Ismertetése szerint többek között a kardiovaszkuláris rizikószűrés, a cukorbetegség-terápia, a csontsűrűségmérés (Dexa-) vizsgálatra utalás, vagy a férfiak esetében a prosztatadaganatot jelző PSA-szint megállapításához szükséges laborvizsgálat elrendelése is felkerülhet az úgynevezett kompetencialistára.

Kiemelte: a háziorvosok értékes tudással rendelkeznek, egyfajta holisztikus személettel dolgoznak, ezért érdemes ezt a tudást kihasználni, "ezért jó bizonyos döntéseket az ő kezükbe adni".

Takács Péter hozzátette: emelni szeretnék a háziorvoslás és a háziorvosok elismertségét. Emelték a praxisfinanszírozást, amely négyszeresére nőtt, ez egy átlagos praxis esetében jelenleg 3,2-3,2 millió forintot jelent havonta.

Az államtitkár kitért arra, hogy fontos része a rendeletnek, hogy a háziorvosi kompetenciákat felsoroló mellékletet nem jogszabályban rögzítenék, hogy annak minden további módosítása gördülékenyen történhessen.

Takács Péter beszélt arról is, hogy a gyógyszerészi gondozás szakmai irányelvei is elkészültek, így egyes krónikus betegségek esetében egy folyamatosan szedett gyógyszert a jövőben a gyógyszertárban a gyógyszerész vagy a szakasszisztens is meghosszabbíthat, kiadhat egy hónapra felírt recept nélkül is.

Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem családorvosi tanszékvezetője fontos lépésnek nevezte a kompetencialista megjelenését, aminek – szavai szerint – egyértelmű előnyei lesznek. Megjegyezte: az egyetemen mind az ötven háziorvosi rezidensi hely betöltött, és elindítottak egy családorvosi mentorprogramot.

Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos arról beszélt, hogy ez a fejlesztés összhangban van az alapellátás-fejlesztési projekttel, a krónikus betegségmenedzsment programmal. Mint mondta, évente 70 millió orvos-beteg találkozó van a háziorvosi ellátásban, aminek nagy része "adminisztratív jellegű", ami abból fakad, hogy nem tudnak saját hatáskörben döntéseket hozni a háziorvosok. A javaslatcsomag ezt gyökeresen megváltoztathatja – tette hozzá.

A kompetencialistának nagy jelentősége van, hiszen keretbe foglalja azokat a vizsgálatokat és betegséggondozási teendőket, amiket háziorvostan szakvizsgával elvégezhetnek a szakemberek.

Takács Péter államtitkár hozzátette, a kormány az alapellátás fejlesztésére 90 milliárd forintot tervezett az Európai Unió helyreállítási alapjából (RRF), amely forrást "politikai okokból blokkolnak". Ezért a magyar kormány ezt az összeget megelőlegezi és 27 milliárd forint saját forrást fordít erre a célra.

A betöltetlen háziorvosi praxisokról az államtitkár azt mondta: nem igaz az az állítás, hogy egymillió embernek nincs háziorvosa. Mint mondta, "trend lett", hogy a háziorvosi szakvizsgát tett orvosok nem praxist vállalnak, hanem főállású helyettesítők lesznek. Jelenleg háromszáz ilyen háziorvos van, ők 660 településen működnek helyettesként.

Jelezte: a finanszírozási és körzetrendszert úgy szeretnék átalakítani, hogy egyre inkább az "üzemméretszerűen értelmezhető" praxisok jöjjenek létre, mert nincs értelme a 200-300-400 fős praxisok fenntartásának. Ezen kívül – ismertette – már üzembe álltak a Máltai Szeretetszolgálattal közösen működtetett kisbuszok, amelyek mozgó háziorvosi rendelőként jutnak el a hátrányos kistelepülésekre, valamint dolgoznak egy, az orvostanhallgatóknak szóló ösztöndíjprogramon is, amely hasonló lesz a pedagógusi Klebelsberg-ösztöndíjhoz.

Takács Péter szót ejtett azokról a jogi eljárásokról, amelyeket a kötelező védőoltásokat megtagadó szülők indítottak orvosok ellen. Mint mondta, az utóbbi években elszaporodtak ezek a jogi eljárások, jelenleg 49 ilyen per van folyamatban. Egy törvénymódosítás azonban mentesítené az orvosokat a jogi procedúra alól úgy, hogy ezek az eljárások nem polgári peres úton folytatódnának, hanem átkerülnének a közigazgatási bíróságokhoz. Az orvos egy jogszabályt hajt végre, így a per alanya nem az orvos, hanem a kormányhivatal – jegyezte meg az államtitkár.