Harminc évvel ezelőtt ölték meg Pablo Escobart
44. születésnapja után egy nappal, 1993. december 2-án ölték meg Pablo Escobar kolumbiai drogbárót, aki hatalmának csúcsán az egész világon megtermelt kokainmennyiség kereskedelmének 80 százalékát tartotta a kezében, és aki ezzel évente közel kétmilliárd dolláros forgalmat bonyoított. Pablo Emilio Escobar Gaviria 1989-ben a világ 7. leggazdagabb embere volt.
A Medellín kartell irányítójaként legszebb éveiben napi 60 millió dolláros profitot termelt.
Gyilkolással teli élet
Pablo Emilio Escobar Gaviria Antioquia megyében, a Rionegro nevű, közepes méretű városban született, Abel de Jesús Escobar állattenyésztő és Hermilda Gaviria tanárnő hét gyermeke közül harmadikként. Gyerekkorában sokan lógott az utcán, fiatalon lőfegyverekre tett szert, ezzel kivívta a bandák tiszteletét. Egy marihuánát csempésző bandához csatlakozott, rablótámadásokban vett részt, emellett cigarettát csempészett. 20 évesen már autókat lopott, gazdag embereket rabolt el társaival, akiket gyakran meg is öltek a váltságdíj kifizetésének ellenére is.
A 70-es években hatalmas drogbirodalmat épített fel, egy nap alatt 1,5 millió amerikai dollárt keresett a kokain eladásával. Ekkor már Kolumbia drogbárójaként ismerték.
1975-től már repülőgéppel szállíttatta a kokaint Miamiba. Kegyetlensége nem ismert határokat: legalább 250 rendőrt öltetett meg, emberei elnökjelölteket és egy belügyminisztert is kivégeztek. Saját magánhadsereget alapított a 80-as évek elején, majd 82-ben Escobar megválasztatta magát a kolumbiai kongresszus képviselőjének. Amikor a neve nyíltan összefüggésbe került a drogkereskedéssel, kényszerítették, hogy lemondjon mandátumáról. Pénzügyi hatalma és összeköttetései révén azonban továbbra is nagy befolyása volt a politikára, és politikusok tucatjait tartotta markában megfelelő összegű kenőpénzek fejében.
1984-re a világ legsikeresebb kokainkereskedőjévé vált, 88-ban az Egyesült Államok elnöke egymilliárd dollárt fektetett a Kolumbiából származó drogkereskedelem elleni harcba. Ennek ellenére Escobart Medellínben istenként tisztelték, mert szociális lakásokat és iskolákat építtetett, kórházakat tartott fenn.
Fényűző életet élt: egy 3000 hektáros farmon kastélyt épített fel, a birtoknak saját repülőtere, helikopterleszállója volt, továbbá bikaviadal-arénája, hat úszómedencéje; állatakertjében elefántokat, orrszarvúkat, vízilovakat, oroszlánokat tartott. Szépségkirálynőkkel szórakozott, barátainak drága sportautókat adott.
Escobar halála
A kolumbiai kormány a drogkereskedők ellen az Egyesült Államok felé kiadatási törvényjavaslattal állt elő. Ez véres leszámolásba és kartellháborúba vezette az országot. Escobar rendőrök, bírók és ügyészek százait gyilkoltatta meg, és a fővárost, Bogotát bombaterrorral árasztotta el. 1991-ben Escobar végül fegyverszünetet kötött a kormánnyal, és feladta magát a rendőrségen, miután az Egyesült Államokba való kiadatási törvényjavaslatot nem szavazta meg a parlament. „Börtönbüntetését” a saját maga által építtetett és luxus módon berendezett La Catedral börtönben kezdte meg. Több botrány után a kormány állami börtönbe akarta áthelyezni, ekkor a szökés mellett döntött, amelyet sikeresen végre is hajtott.
16 hónappal a szökését követően, 1993. december 2-án, a 44. születésnapja utáni napon Escobar a fiával telefonon beszélgetett, így a rendőrség vissza tudta követni a hívást és azonosította a rejtekhelyet.
A hivatalos jelentés szerint, egy amerikai-kolumbiai elit alakulat Hugo Aguilar műveleti parancsnok vezetésével rajtaütött a testőrével bujkáló Escobaron és egy rövid tűzharc során lelőtte. A rendőrség becslése szerint az agyonlőtt drogkereskedő temetésén 20 000 ember vett részt a Medellín külvárosában lévő temetőben.
Victoria Eugenia Henao Vallejo 1976-ban ment hozzá Pablo Escobarhoz, két gyerekük született, Sebastián és Manuela. Victoria és Sebastián jártak már Magyarországon könyveik népszerűsítése miatt.
