Kapu Tibor az űrutazás embert próbáló feladatairól

Történelmi nemzetegyesítő küldetés volt Kapu Tibor űrutazása, hiszen tizenötmillió magyar "emelte magasba" az űrhajóját, várta őt haza, s volt rá büszke megérkezésekor - hangsúlyozta az űrkutatásért felelős miniszteri biztos augusztus 29-én, pénteken Tihanyban, a Tranzit fesztiválon.

Ferencz Orsolya a CsillagKAPU - A magyar űrprogram eredményei című beszélgetésen kiemelte, hogy a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) Kapu Tibor által elvégzett munka eredményét minden ember tapasztalni fogja élete során. A HUNOR program keretein belül elvégzett számos kísérlet eredményei a földi technológiákban is megjelenhetnek, egyéb területeken hasznosíthatók, s piacképesek - emelte ki.

A beszélgetés másik résztvevője, Kapu Tibor, Magyarország második kutatóűrhajósa - aki az Axiom-4 misszió tagjaként június 25. és július 15. között járt a Nemzetközi Űrállomáson - felidézte a sok hónapos kiképzés leginkább embert próbáló mozzanatait.

Beszélt arról, hogy az izolációs gyakorlat során hat napig voltak összezárva egy egészen kicsi helyiségben, emellett az űrutazást megelőzően több mint egy hónapon keresztül kellett karanténban maradniuk az expedícióban részt vevő társaival, hogy senki ne legyen beteg a kilövésig.

Mint mondta, a legtöbb erőt a családtagjaitól kapta, akik hosszú éveken át mellette voltak, segítették céljai megvalósítását, és a legnehezebb időszakokon átsegítették. Elmondta, hogy édesanyjával az ISS-re történő dokkolást követő fél órán belül kapcsolatba tudott kerülni, miután társaival mintegy 28 órát töltött az űrkapszulában.

Többször hangsúlyozta, hogy a csapat, amelynek részese, megérdemli a legnagyobb tiszteletet, hiszen ő, valamint Cserényi Gyula kiképzett kutatóűrhajós-társa egy egy kis puzzle-darabnak számít azon a hatalmas képen, amelyet együtt alkottak.

Ferencz Orsolya arról beszélt, hogy egy több évig tartó előkészítés előzte meg azt, hogy több mint négy évtized után Farkas Bertalant követve ismét magyar ember juthatott az űrbe.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar űrhajós egymaga huszönöt kísérletet végzett el abból a mintegy hatvanból, amelyet a feljuttatott csapat összesen. Volt olyan kísérlet, amely nemcsak a földi kollégák, de társai elismerését is kivívta - emelte ki.

Kapu Tibor küldetése ezer és ezer magyar gyermeket inspirálhat, katalizálhat arra, hogy tudományos területen tanuljon tovább, ez pedig további jelentős magyar sikereket jelenthet a jövőben akár az űrkutatás területén is

- mondta.

Cserényi Gyula - aki ugyanazon a felkészülésen vett részt, mint Kapu Tibor - arról szólt, hogy voltak rendkívüli gyakorlatok is, így például helikopterből kellett vízbe ugraniuk, lelkileg és fizikailag is megterhelő próbákat kellett kiállniuk, s kevés alvással, csökkentett ételmennyiséggel "fűszerezett" kiképzési feladatokat kellett teljesíteniük.

Kapu Tibor mindezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy bár nehéz volt a felkészülés, utólag minden küzdelem megérte, hiszen "katartikus élmény" volt a fellövés, majd az a megnyugvás, amelyet az ISS-hez való kapcsolódás, legvégül pedig a visszatérés okozott.

Kiemelte, hogy minden előre eltervezett tudományos kísérletet sikerült végrehajtania, de a csapat készített elő mindent, és segített a végrehajtás folyamán is, ő maga csak a legvégső fázisa volt a munkának.

Mint mondta, amikor utolsóként kilépett a kabinból a visszaérkezés után, hatalmas örömöt érzett, de azt nem gondolta akkor, hogy küldetését milyen jelentős visszhang követi.