Tizenegy kutyát mentett meg a tiszaújvárosi nyomozó
Csáki Eszter zászlóst, a Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály nyomozóját megviselte, amikor méltatlan körülmények között tartott állatokra talált egy Hajdú-Bihar megyei faluban, ahová azért ment, hogy meghallgasson egy feljelentőt – írja a Zsaru Magazin.
Egy doboz cigivel kezdődött
– Először fordult elő velem, hogy szolgálat közben lelkileg összeroskadtam. Annyira ledöbbentett, amit láttam, hogy össze is görnyedtem, a kollégám húzott fel – idézte fel Csáki Eszter, aki egy feljelentő meghallgatása miatt érkezett az újszentmargitai ingatlanhoz a munkatársával. – Nem találtuk otthon a nőt, aki korábban azért tett feljelentést, mert egy tiszaújvárosi vendéglátóhelyen ellopták a cigarettáját. Azonosítottuk az elkövetőt, aki azt mondta, hogy ajándékba kapta tőle a dohányárut, amit már el is szívott. Ezzel kapcsolatban szerettük volna meghallgatni a feljelentőt, de nem találtuk a lakcímén, az ingatlan udvarában viszont rábukkantunk két nőstény és tíz kölyökkutyára, akiket elhanyagolt állapotban, méltatlan körülmények között tartottak. Víz sem volt eléjük rakva, és látszott rajtuk, hogy régebb óta szenvednek étlen-szomjan. A német juhászt a kukoricakashoz láncolták, méghozzá nehéz szemű lánccal, és kilátszott minden bordája… a szemén látszott, hogy már a végét járja, de a másik felnőtt nőstény, egy kis keverék is rossz bőrben volt nagyon. Azonnal hoztunk nekik vizet a közkútról, egy közeli boltból pedig tápot. A kicsik legfeljebb négyhetesek lehettek, és ők is tele voltak bolhával.
Aki keres, az nagy nehezen talál
– Az állatokról fényképeket készítettünk, és adatgyűjtésbe kezdtünk. A szomszédok arról tájékoztattak, hogy az ott lakó nőt ritkán látják. Nehéz szívvel hagytam ott a kutyákat, de jó érzéssel töltött el, hogy a törődésért mennyire hálásak voltak. Megfogadtam, minden követ megmozgatok, hogy menhelyre kerüljenek – folytatta a zászlós, aki több állatmentő egyesülettel is felvette a kapcsolatot. – Mielőtt a Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályára kerültem, több mint tíz éven át voltam kutyavezető, a mai napig velem él Enzo, a nyugdíjazott szolgálati kutyám, egy rajzos német juhász, de egy uszkár is családtag. Lélekben is kutyás vagyok, ezért viselt meg annyira, amit Újszentmargitán láttam, nem tudtam annyiban hagyni. A parancsnokom és a kapitányságvezető is támogatott, ami a vármegyén átívelő intézkedés miatt jelentett könnyebbséget, és egy szervezet, a péceli Tetovált Állatmentők Állatvédelmi Egyesület (TÁM) visszajelzett, hogy rögtön indulnak a 12 kutyáért, ez egy szombati nap volt. Ehhez viszont előbb meg kellett találni a gazdájukat, és kapni tőle egy lemondó nyilatkozatot.
Mínusz egy, plusz tizenegy
– Hétfőre sikerült feltárni a feljelentő tartózkodási helyét, egy polgári címen volt a partnerénél. Odamentünk érte, és kérésünkre átjött velünk Újszentmargitára. Útközben a feljelentését visszavonta, mert elismerte, hogy amikor az állítólagos lopás történt, ittas volt, és elképzelhető, hogy ajándékba adta a cigarettáját. A kutyáiról azt mondta, a két nőstény azért csont és bőr, mert a kicsik „leszívják” őket a szoptatással, a német juhászt a kerítés hiánya miatt verte láncra, és kihozott a kamrából egy zsák tápot, mondván, szokta etetni őket. Megmutattam neki a fényképeinket, és azzal érveltem, hogy hivatalból feljelentést kell tennem, amit szakértői vizsgálat követ. Ezen elgondolkodott, és lemondott a kutyákról. Ezután hívtam az állatmentőket, akik azonnal útnak indultak Pécelről, és a kutyákat elvitték a Mentsvár az Állatokért Alapítvány kecskeméti menhelyére. Sajnos ezt egy kölyök már nem élte meg, kilenc kölyök és a két nőstény viszont igen – mesélte Csáki Eszter, aki korábban is mentett már ebet. – Öt évvel ezelőtt is mentettem. Gelej és Mezőcsát között figyeltem fel egy kóbor kutyára. Oda tudtam édesgetni magamhoz, és a szolgálati autóval bevittük a füzesabonyi menhelyre. Nem sokkal később felhívtak, hogy máris lett gazdája. Remélem, az újszentmargitai kutyusok sorsa is megoldódik.
