Száz éve született a Béres-csepp feltalálója

Száz éve, 1920. február 7-én született Záhonyban Béres József Széchenyi-díjas kutató, a Béres-csepp feltalálója.

Kezdetben gyári munkás volt a záhonyi fűrésztelepen, majd 1938–1940 között kertészetet tanult Kecskeméten. 1941-ben bevonult katonának, közben középiskolai levelező tanuló a kassai II. Rákóczi Ferenc Premontrei Gimnáziumban. 1943-ban frontszolgálatra került, így tanulmányai is félbemaradtak. 1945-ben jött vissza a frontról, sebesülések következtében bal karja és válla megbénult. 1947-ig hadigondozott volt, jövedelmét kertészkedésből egészítette ki. 1947-ben feleségül vette Papp Katalin tanítónőt. 1948-ban, 28 évesen a nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumban leérettségizett. Ebben az évben megszületett leányuk, Katalin, 1952-ben pedig fiuk, József. 1948–1950-ben szövetkezeti ügyvezetőként dolgozott Záhonyban, majd építőipari munkás volt Nyírmadán.

[Beillesztett cikk: Cseppjeiért sorok kígyóztak, míg őt üldözte a hatalom]

1954–1963 között az Állami Mezőgazdasági Gépállomás kisvárdai laboratóriumát vezette. Közben 1961–1965 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán egyetemi tanulmányokat folytatott, ahol 1965-ben, 45 évesen diplomázott agrármérnökként. 1964–1989 között a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa, az intézet Tudományos Tanácsának tagja volt.

1968-ban általános élettanból és agrobiokémiából Summa cum laude doktori címet szerzett.

1973–1976 között másodállásban a Kisvárdai Járási Kórház laboratóriumában dolgozott.

1972-ben alkotta meg a nyomelemeket komplex formában tartalmazó humángyógyászati készítményt, amelynek a Béres-csepp nevet adta. 1972 és 1986 között a küzdelem időszaka következett. Politikai és szakmai indulatok övezték a Béres-cseppet.

Miközben háza előtt sorok kígyóztak a cseppjeiért, a hatóságok börtönnel fenyegették, ha terjeszti a készítményt. 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indult ellene. 1976-ban megtörtént a készítmény szabadalmi bejelentése.

1978-ban társadalmi nyomásra a Herbária forgalmazni kezdte a Béres-cseppet. 1989-ben a készítmény forgalmazására megalakult a Béres Részvénytársaság.

2000-ben a Béres Cseppet hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították, amely az immunrendszer működésének, a szervezet ellenálló képességének támogatására ajánlott, valamint kiegészítő terápiaként tumoros betegségben szenvedők általános állapotának, közérzetének javítására.

[Beillesztett cikk: Sorok kígyóztak kisvárdai háza előtt - film a feltalálóról]

Béres József 2002-ben Széchenyi-díjat kapott, a Történelmi Vitézi Rend 2005-ben nyolcvanötödik életévében a második világháborús érdemei alapján tagjai közé fogadta.

Dr. Béres József, Széchenyi-díjas kutató 2006. március 26-án rövid betegség után hunyt el Budapesten.

A feltaláló rendkívüli szellemi örökségét a Béres Gyógyszergyár elnökeként fia, ifj. dr. Béres József viszi tovább. Ma már a Béres család 3. generációja is aktívan részt vesz a cég munkájában, irányításában.

A tudósról és munkásságáról Kósa Ferenc forgatott dokumentumfilmet 1976-ban, majds és 1986-ban „Az utolsó szó jogán” címmel.

[Beillesztett cikk: Érkezik a mozifilm Béres Józsefről]

Február 6-tól játsszák a mozikban A feltaláló című filmet, melynek alapját a tudós menye, Béres Klára Cseppben az élet című regénye adta.