Tizenhét év az élettársát megölő sajószentpéterinek
Ítéletet hozott a Miskolci Törvényszék annak a vádlottnak az ügyében, aki 2024 novemberében olyan súlyosan bántalmazta élettársát sajószentpéteri otthonukban, hogy az asszony belehalt sérüléseibe – közölték július 1-jén.
A megállapított tényállás szerint az elkövetéskor 61 éves férfi vádlott és a 71 éves sértett nő csaknem húsz éve voltak élettársak. Italozó életmódot folytattak, kapcsolatuk konfliktusokkal terhelt volt. Az asszonynak számos egészségi problémája volt, rendszeres orvosi ellátásra és segítségre szorult.
A vádbeli nap délelőttjén újabb veszekedés alakult ki köztük, mindketten ittasak voltak. A férfi ököllel többször fejen és arcon ütötte a nőt, majd földre kerülése után a mellkasát és hasát többszörösen megtaposta. A vádlott ezután magára hagyta a sértettet, elment a lakásból és máshol folytatta az italozást.
A nő a bántalmazás következtében bekövetkezett súlyos sérülései miatt a helyszínen életét vesztette. Haláltusája órákig is eltarthatott, amelynek során az élet kioltásával szükségszerűen együtt járó gyötrelmeknél nagyobb kínokat élt át.
A törvényszék a döntéshozatal során azt mérlegelte, hogy a vádlott ugyan nem használt eszközt, de testi erőfölényével az idős, beteges sértetten felülkerekedve, köztudomásúan létfontosságú szerveket takaró vagy tartalmazó testtájékokat bántalmazott, majd cselekményének következményeivel kapcsolatban teljes közömbösséget mutatott. Mindezek alapján megállapítható volt, hogy szándéka túlmutatott a testi sértés okozásán: az asszony megölésére irányult.
A törvényszék a vádlottat különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt tizenhét év szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint megállapította, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt. A törvényszék a sértett törvényes örököse mint magánfél polgári jogi igényének, amely az asszony eltemetésével járó költségek érvényesítésére vonatkozott, helyt adott és kötelezte a vádlottat ennek megfizetésére.
A törvényszék súlyosító körülményként értékelte az elkövetés kitartó jellegét, azt, hogy a vádlott önhibából eredő ittas állapotban, közeli hozzátartozója sérelmére követte el a bűncselekményt, és azt is, hogy az többszörösen minősült. Enyhítő körülményként esett latba ugyanakkor a vádlott részbeni beismerése, az utolsó szó jogán, a sértett lánya felé kifejezett bocsánatkérése, megbánása, valamint büntetlen előélete és az időmúlás is.
Az ítélettel szemben az ügyész súlyosítás, a vádlott és védője elsődlegesen téves jogi minősítés miatt, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett. Az ügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.
