Új köztársasági elnöke van Magyarországnak

Megválasztotta Baka Andrást köztársasági elnöknek az Országgyűlés augusztus 11-én, kedden.

A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét – akit a kormánypárti TISZA-frakció jelölt államfőnek – titkos szavazáson, 140 igen és 6 nem vokssal választották meg a képviselők.

A parlament azért választott új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény tizenhetedik módosításával Sulyok Tamás államfői mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át.

Baka András a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép államfői hivatalába.

Azért vállaltam a felkérést, mert úgy gondolom, Magyarország történetének olyan időszakához érkezett, amikor az állam működéséről, az alkotmányosságról és az ország közösségéről való komoly gondolkodásra van szükség – mondta Baka András köztársasági elnökké választása után tartott beszédében a parlamentben.

A megválasztott államfő úgy fogalmazott: az Országgyűlés határozata a megválasztásáról nagy megtiszteltetés, elismerés és kivételes bizalom, váratlan, zavarba ejtő és egyben megtisztelő volt számára a jelölés is.

Egy új korszak kezdetén nem kerülhetjük el a szembenézést – fogalmazott Baka András. Tudnunk, értenünk kell, hogy hogyan jutottunk idáig – hangsúlyozta. Azt mondta: egy generációnyi időt vesztegetett el a nemzet, miközben a rendszerváltozás éltanulójából a sereghajtó országok közé süllyedt.

Értékelése szerint 2026 előtt az állam nem felelt meg a demokratikus jogállamiság egyik legalapvetőbb követelményének, a hatalmi ágak tényleges elkülönülésének, a fékek és egyensúlyok működő rendszerének. Azt mondta: Magyarországon egy olyan rendszer épült ki, amelyben egy párt foglyul ejtette az államot és intézményeit, a korszak végére pedig eljutott az éveken át tartó, a parlamentet nagyrészt megkerülő rendeleti kormányzásig.

Mindannyiunk felelőssége, hogy még egyszer ne jöhessen létre ilyen rendszer Magyarországon – jelentette ki a megválasztott köztársasági elnök.

A magyar társadalom mély megosztottságát nevezte az elmúlt évek legsúlyosabb következményének Baka András. Kiemelte: az előző időszakban szembeállították egymással a különböző társadalmi csoportokat, és azt akarták elhitetni velünk, hogy aki mást gondol, az nem egyszerűen téved, hanem ellenség. Az ország azonban nem tud úgy közös jövőt építeni, hogy közben polgárai egymásban ellenséget látnak.

Hangsúlyozta, egyszerre feladat az igazságtétel és önmérséklet.

A jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzek felhasználását ellenőrizni kell, ugyanakkor "nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra". Azt is mondta: az elmúlt időszak okot ad az önvizsgálatra, de okot ad a bizakodásra is, mert valami rendkívüli történt Magyarországon. A mostani változás megmutatta, hogy egy társadalom képes visszaszerezni önrendelkezését – jelentette ki.

A nemzet egységének kifejezése mindenekelőtt pártpolitikai semlegességet jelent, de semmiképpen sem jelent értéksemlegességet – mondta Baka András. Egy modern, demokratikus társadalom szükségképpen sokszínű, különböző világnézetek, politikai meggyőződések, életformák és érdekek léteznek egymás mellett. Ezek között lehetnek mély, időnként feloldhatatlan ellentétek is.

A köztársasági elnöknek egy ilyen, ellentétektől feszített sokszínű közösség képviseletében mindig el kell ismernie a különböző nézetek legitimitását, a többségi és kisebbségi álláspontok megjelenítésének jogát. Az államfő feladata nem az, hogy mesterséges egyetértést teremtsen ott, ahol az nincs, inkább annak a képviselete, hogy az eltérő nézeteket valló polgárok ugyanannak a nemzetnek egyenjogú tagjai – jelentette ki.

Egy alkotmány stabilitását az adja, hogy a társadalom széles köre sajátjának tekinti – fogalmazott. Baka András figyelmeztetett arra, hogy ha az alkotmányt ismét kizárólag a pillanatnyi többség alkotmányaként hozzák létre, akkor ugyanazt a hibát követik el, amelynek következményeit most megpróbálják felszámolni. Megalkotása ezért is szükségképpen több kell, hogy legyen a parlamenti jogalkotásnál: széles körű társadalmi és szakmai vita, valódi politikai egyeztetés és olyan eljárás szükséges, amely önmagában is kifejezi azt a demokratikus kultúrát, amelyet az új alkotmánynak a későbbiekben védenie kell – tette hozzá.

Egy demokratikus intézmény tekintélye abban áll, hogy konfliktushelyzetekben is hű marad saját feladatához – jelentette ki. Baka András úgy fogalmazott: egy demokratikus intézmény tekintélyét nem az adja, hogy konfliktusmentesen működik, hanem az, hogy konfliktushelyzetekben is képes saját feladatához hű maradni.

Közölte: ezt az elvet szeretné köztársasági elnökként is követni.

Az állam nem önmagáért, hanem az emberért van – jelentette ki Baka András az újrakezdés és a múltból tanulás fontosságát hangsúlyozva. Kiemelte: Magyarországnak a történelme során sokszor kellett újrakezdenie. A magyar történelem nem csupán a veszteségek és kudarcok története, fennmaradásunk legalább annyira annak története is, hogy súlyos történelmi törések és vereségek után mindig akadtak nemzedékek, amelyek újra képesek voltak intézményeket, közösségeket és országot építeni. Most ismét ilyen feladat előtt áll az ország – mondta, hangsúlyozva, arra "kaptunk lehetőséget, hogy tanuljunk abból, amit jól csináltunk, és abból is, amit elrontottunk, abból, amit mások tettek velünk, és abból is, amit mi engedtünk megtörténni".

Beszéde végén kiemelte: a kérdés, hogy képesek vagyunk-e olyan országgá válni, ahol egy gyerek jövőjét nem a születési helye dönti el, ahol egy tanár vagy egy ápoló munkája megbecsülést jelent, ahol a vállalkozó nem kapcsolatot, hanem lehetőséget keres, ahol egy fiatalnak nem azért kell külföldre mennie, mert itthon nem lát jövőt, és ahol egy idős nem érzi magát feleslegesnek.

"Mert az állam nem önmagáért van, az állam az emberért van" – zárta beszédét Baka András.