Veszélyes misszióban a magyar katonák
Magyarország immár negyedjére vesz részt a NATO legveszélyesebb missziójában, a balti légtér közös védelmében, ahol nap mint nap fennáll a közvetlen konfrontáció kockázata Oroszországgal - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a litvániai Siauliaiban.
A tárcavezető a balti légtérrendészeti műveletben részt vevő magyar katonák előtt tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a balti régióban a legnagyobb a napi veszélye a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontációnak, itt a legnagyobb a felelősség, itt a legtörékenyebb a helyzet, ezáltal itt egy hiba vagy egy rossz döntés vagy egy félreértés pusztító hatással lenne az egész világra.
"Sem fizikailag, sem a szó átvitt értelmében máshol nincsenek ennyire közel egymáshoz a szövetséges erők és az orosz haderő" - mutatott rá.
"Ezért az adja a helyzet bonyolultságát, és amiatt is szeretném a különleges elismerésünkről biztosítani önöket, mert itt úgy kell védeni szövetségeseink biztonságát és szuverenitását, hogy közben megvédik a béketeremtés lehetőségét is" - mondta.
"Mi, magyarok képesek vagyunk arra, hogy úgy védjük meg magunkat, úgy védjük a szövetségeseket, hogy közben nem eszkaláljuk a feszültséget, és nem visszük háborúba a nemzetünket és magunkkal együtt a szövetségünket sem" - folytatta.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy hazánk 2015, 2019 és 2022 után immár negyedik alkalommal vállal szerepet a térségbeli szövetségesek légterének védelmében.
"Büszkék vagyunk rá, hogy a világtörténelem legerősebb védelmi szövetségének nem csak egyszerűen tagjai vagyunk, az sem lenne kevés, hanem az ország méretén és úgy általában az erején, a kapacitásain is jóval felül járulunk hozzá a NATO közös biztonságához" - jelentette ki.
"És mikor a közös biztonsághoz való hozzájárulásról van szó, akkor egyértelmű, hogy ennek az egésznek az ékköve a balti légtérrendészeti misszió (…) Mert szerintem a NATO-missziók közül ez a legnehezebb, a legösszetettebb és egyúttal a legérzékenyebb és legveszélyesebb feladat is" - tette hozzá.
Majd arra emlékeztetett, hogy az ukrajnai háború kitörését követően két ügyben volt teljes egyetértés a NATO-tagállamok között: az első, hogy az észak-atlanti szövetség nem résztvevője ennek a fegyveres konfliktusnak, míg a másik, hogy szó szerint mindent meg kell tenni a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal.
A miniszter végezetül arra is kitért, hogy Európában egyfajta háborús pszichózis uralkodott el a politikai döntéshozók között, azonban tévednek azok, akik úgy gondolják, hogy egy háborút a harctéren le lehet zárni vagy hogy egy nukleáris hatalmat fegyverszállításokkal le lehet győzni.
Tudatta, hogy Magyarország az egyetlen európai ország, amely már a kezdetektől fogva tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett, de ma jobb a helyzet a korábbinál, mert a világ első számú szuperhatalma, a NATO vezető ereje, az Egyesült Államok is ezt az álláspontot képviseli.
