Vidékfejlesztési program: lenne mire költeni Borsodban
Utakat burkolnának, csatornáznának vagy az óvodát, bölcsődét bővítenék a Szent István Vidékfejlesztési Programban érintett két Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei mintatérség települései. Az MTI által megkeresett polgármesterek arról nyilatkoztak, hogy ugyan még kevés információval rendelkeznek a lehetőségekről, programjaikat szívesen összehangolnák.
A gönci mintatérségben az egyik érintett település, Hidasnémeti független polgármestere, Becse Csaba azt közölte: a napokban szereztek tudomást arról, hogy részesei a programnak, ugyanakkor számos, forrást igénylő fejlesztési elképzelésük van.
Szerinte a tíz település fejlesztési elképzeléseit össze kell hangolni, és olyan megoldásokat kell megvalósítani, amelyek a települések és a lakosság számára is a lehető legjobbak. Ez nem könnyű feladat, de örömmel fogadták a lehetőséget - tette hozzá a határmenti község polgármestere.
Kovácsné Orosz Zsuzsanna, Hernádvécse polgármestere arról nyilatkozott, a településnek nagy szüksége van fejlesztésekre.
A lehetséges célok között az óvoda és a bölcsőde bővítését, korszerűsítését, a hulladékkezelés javítását és a munkahelyteremtést említette. Az abaúji község független polgármestere utóbbival kapcsolatban azt tartotta fontosnak, hogy vállalkozásokat tudjanak a településre vonzani.
Hozzátette, turisztikai fejlesztési elképzelések is vannak, amelynek részeként a település kastélyszállójának látogatóit további programokkal csábítanák Hernádvécsére. Azt mondta, ezekről korai beszélni, mivel kormányzati szintről egyelőre nem kaptak részletes tájékoztatást arról, milyen fejlesztések kerülhetnek be a programba.
Havas Norbert, Göncruszka független polgármestere arról számolt be, hogy a településen több fejlesztési terv is készült, ezek között szerepel a szennyvízhálózat kiépítése, az utak és épületek felújítása. Hangsúlyozta, ha lehetséges, a fejlesztéseket más településekkel együttműködve valósítanák meg.
A tiszaújvárosi mintatérség egyik legnépesebb települése Taktaharkány. Szemán Ákos (Fidesz-KDNP) polgármester azt nyilatkozta, ugyan Taktaharkány az elmúlt években sokat fejlődött, de "egy település soha nincs készen". Örömmel fogadták, hogy a Szent István Vidékfejlesztési Program pilot részében részt vehetnek.
Hozzátette, a már elkészült terveik között szerepel néhány utca és járda felújítása, valamint a nem önkormányzati tulajdonban lévő, de helyi értéknek tekintett magtár rendbehozatala és közösségi térré alakítása, továbbá óvodai tornaterem kialakítása és a játszótér bővítése is.
Szemán Ákos szerint a tíz település együttműködése csaknem 20 ezer ember életminőségének javítását szolgálhatja. A települések korábbi közös projektjei alapján sikeres együttműködésre számít, ugyanakkor úgy vélte, sok múlik a program részletszabályain. Mivel pilotprogramról van szó, úgy véli, hogy a tíz települést magában foglaló mikrotérség együttműködése értékes tapasztalatokkal szolgálhat a program országos bevezetését megelőzően.
Török Gergely (Fidesz-KDNP) Sajóhídvég polgármestere azt nyilatkozta, hogy a programról egyelőre csak a médiában elhangzottakból, illetve a közösségi médiában megjelent információkból tájékozódtak, ezért nem tudják, milyen témakörökben és milyen feltételekkel lehet fejlesztéseket megvalósítani.
Ugyanakkor a település tervei között szerepel a falugondnoki szolgálathoz szükséges gépjármű beszerzése, a belterületi utak és járdák felújítása, valamint a közintézmények napelemes rendszereinek energiatárolókkal történő fejlesztése. A polgármester szerint az úthálózat mintegy negyede van rossz állapotban.
Sajóhídvégen a további elképzelések között a közösségi tér kialakítása, kültéri szabadidőpark és műfüves kispálya építése, valamint a szomszédos településekkel közösen egy ebrendészeti telep létrehozása szerepel. Szintén közös projektként merült fel a Köröm, Sajóhídvég és Berzék közötti kerékpárút megépítése, amely a már meglévő bőcsi úthoz kapcsolódva Körömtől Gesztelyig biztosítaná a biztonságos kerékpározás lehetőségét. A településen szolgálati lakás kialakítását is tervezi, ehhez már házat is vásároltak.
Kecső Imre Kesznyéten független polgármestere úgy fogalmazott, a települése legnagyobb problémái olyan jelentős költségigényű fejlesztések, amelyeket várhatóan a Szent István-programból sem lehet megoldani. Példaként említette, hogy 25 éve pályáznak sikertelenül a település szennyvízcsatornázására, emellett továbbra is megoldatlan az egykori települési hulladéklerakó rekultivációja. A két beruházás együttes költségigényét mintegy 2 milliárd forintra becsülte a polgármester.
Kecső Imre szerint a Szent István-program keretében ugyanakkor a Magyar falu programban megvalósítottaknál nagyobb volumenű fejlesztések valósulhatnak meg. Kesznyétenben ilyen lehet egy, az iskolai testnevelést és a szabadidősportot is kiszolgáló sportpark kialakítása, néhány belterületi út pormentesítése, illetve képzési és felzárkóztatási programok megvalósítása.
Hozzátette, a bejelentés nem érte felkészületlenül a települést, mivel a fejlesztési terveiket a gazdasági programjuk foglalja össze. A konkrét fejlesztésekről a felkészülési, egyeztetési és tervezési folyamat végén a képviselő-testület dönthet, a beruházásokat a helyi lakosság igényeire alapozva "a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett" szeretnék megvalósítani.
A Szent István-program tíz mintatérségben indul el, ezekben az egy főre jutó átlagos jövedelem 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a gönci térségben Abaújvár, Fony, Göncruszka, Hernádpetri, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Regéc, Tornyosnémeti és Zsujta települések érintettek, míg a tiszaújvárosiban Berzék, Kesznyéten, Kiscsécs, Köröm, Prügy, Sajóhídvég, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada és Tiszalúc számíthatnak fejlesztésekre.
