Rudolftelep a megmaradás és a fejlődés útján

Rengeteg a tennivaló, gyakorlatilag minden fejlesztésre, felújításra vár, de – a járványhelyzet által is súlyosbított – nehéz idők ellenére mintha nagy levegőt vett volna Rudolftelep. 

Hogy mindentől kissé messze fekszik, meglehet, ám ahogy közeledünk, a hátrány úgy válik erénnyé: Miskolctól 25, Kazincbarcikától 10 kilométer a távolság, Ormosbányára, Edelénybe innen csak a dombok gerincén keresztül vezet út, vagyis zsákfaluba érünk. De milyenbe! A Mák patak völgyében lenyűgöző a természeti környezet, a dombok oldalában lépcsőzetesen kanyarognak a hosszú utcák – a legmagasabban fekvő portákról szélesen elterülő zöldre, erdőségekre látni, azaz a borsodi táj itt a legszebb arcát mutatja. 

A ma 718  fős település múltját a szénbányászat határozza meg: a 20. század elejétől hosszú évtizedeken keresztül folyt itt nagyüzemi termelés; a környékbeli, de még a távolabbi falvakból is tömegeknek adott munkát a föld mélye és az ehhez kapcsolódó felszíni apparátus. Még sokan emlékezhetnek rá az itt élők közül: annyi gyerek született Rudolftelepen, hogy például az 1960-as évek közepén a helyi általános iskolában több mint 400 gyerek tanult, nem ritkán meghaladta a 40 főt az osztálylétszám, de még 1979-ben is 29-en ballagtak. Ezzel párhuzamosan pezsgett a kulturális és a sportélet, értékteremtő, összetartó közösség szerveződött.

Az ipar virágkorának azonban – a kiváló minőségű nyersanyag ellenére – az 1980-as évektől kezdődően fokozatosan leáldozott, a bánya 2000-ben végleg bezárt. A megszűnő munkahelyek miatt sokaknak új kenyér kereseti lehetőség után kellett nézniük, amivel döbbenetes léptékű elvándorlás kezdődött. Több mint húsz évvel e hatalmas érvágás után a községben még mindig erős a bányászélet iránti nosztalgia, hiszen felmenői révén gyakorlatilag mindenki érintett, ám úgy tűnik, munkás nagyjaink példaértékű ereje a jövő felé is kijelölte az utat: haladni és tenni kell.

Zilahy Zoltán (független) polgármestert telefonon értük el, és mivel a fennálló közegészségügyi helyzetet minden település és mindenki a bőrén érzi, abban maradtunk, ezúttal kizárólag jó hírekről számol be és bátor tervekbe avat be – ránk fér a derűlátás. 

–  A Magyar Falu Program, Start Munkaprogram számos új lehetőséget kínál, töretlenül pályázunk, több közbeszerzés folyamatban van: belső utakat újítunk, vízelvezetőket készítünk, fákat ültetünk, épül az orvosi szolgálati lakás, megújul az óvoda, lesz játszótér és remélhetőleg focipálya is, mert perpillanat egy ötször öt méteres betonkocka áll rendelkezésre erre a célra a kocsmaudvaron. Persze lehetett volna TAO-támogatásból műfüves grund, ám a Magyar Labdarúgó Szövetségnél csak akkor lehet pályázni, ha kétéves működéssel rendelkezik a sportot (is) támogató helyi egyesület. Csakhogy nem volt egyesületünk, ami pályázhatott volna, de már kész vagyunk az újjal. Mondhatjuk tehát: innen szép nyerni. Hosszú út áll előttünk, amin egymás kezét fogva, segítve, támogatva lehet tovább menni – fogalmaz a polgármester, ehhez azonban elengedhetetlennek tartja a megfelelő apparátust és a következetes közösségépítést.

Felújították az óvodai tálalókonyhát, gépeket szereztek be

Tavaszi dekoráció a művelődési ház előtt

– A művelődési ház mindig a közösségi élet központi színtere volt. Azon dolgozunk, hogy ezt a funkcióját a mai kornak megfelelően kapja vissza: 200 ülő fő befogadására alkalmassá tesszük az udvart (a régi ligetet), amolyan filagóriás-kemencés hellyé, ahol összejöhetnek a rudolftelepiek. Szeretnénk minden hónap egyik hétvégéjét kinevezni, amikor kulturális eseményeket bonyolíthatnánk le, kis sütögetéssel, amatőr, profi zenekarok részvételével, olvasóestekkel, művészek, humoristák, fellépésével, és nem utolsósorban a helyi csoportok, tehetséges emberek bevonásával. Ehhez teremtjük meg – remélhetőleg – a feltételeket és azt a miliőt, aminek köszönhetően a közösségünk újból összekovácsolódhat. Természetesen bízunk benne, hogy az idelátogató emberek is jól fogják magukat érezni és elviszik településünk jó hírét. A kis szökőkút (képünkön) most lett kész, hamarosan a filagóriák telepítéséhez érünk. 

Rudolftelepen hosszú ideje eredményes a közmunkaprogram, amiért a polgármester szerint köszönet ilelti a kolléganőket, kollégákat, sőt, belügyminisztériumi támogatással hamarosan egyedi mintaprogramban utcabútorgyártó üzem kezdi meg működését, már csak az utolsó simítások vannak hátra (az áramszolgáltató bekötésére várnak).

Ha elindul a termelés, környékbeli önkormányzatok és nagyobb cégek megrendeléseinek tesznek majd eleget. A megmaradás és a fejlődés sarokpontja azonban a fiatalok helyben tartása és a település vonzóvá tétele a letelepedni akarók számára. Ennek jegyében az önkormányzat határozott szándéka a régi, úgynevezett kolóniáslakások helyének felparcellázása, és értékesítése. Zilahy Zoltán azt mondja, a közelmúltban egyébként is megmozdult valami a helyi piacon, ugyanis érezhetően megugrottak az ingatlanárak. 

– Nagyon sok embernek meg lett volna a lehetősége, hogy elmenjen innen. Aki maradt, az szereti Rudolftelepet. Van valami megfoghatatlan ebben a kis településben, ami megérinti az itt lakókat és az idelátogatókat, és sokan tenni is szeretnénk érte. A közelmúltban a szépkorúak például jelezték, hogy segíteni szeretnének amiben csak tudnak, ha lehet, rendbe tennének egy kisebb parkot. A fiatalok is látják a fejlődést és jónak tartják az irányt – egyre többen ajánlják fel segítségüket és biztosítanak a tenni akarásról. Erre a szemléletre lehet építeni. A faluban már csak a kiváló földrajzi adottságok miatt is van létjogosultsága valamennyi fejlesztésnek: tervezzük a bevezető József Attila út fásítását és régi probléma az ottani járdák állapota is, ám az alatta fekvő vízhálózat 60 éves, rendszeresek a csőtörések, előbb azt kell orvosolni, hiszen megszakadna a szívem, ha az új járda alól törne fel a víz.

Itt tartanak most Rudolftelepen: fontossági sorrendbe állítják a felújításokat, amikhez fáradhatatlanul keresik a forrásokat. Bíznak benne, hogy egyszer aztán szépen megvalósul, kicserélődik, megújul minden. Mindeközben a jelenleg alsó tagozattal működő iskolában minőségi oktatómunka folyik elismert, jó gyakorlatokkal; a gyerekek nagyon szép eredményeire minden helybéli büszke lehet.

Nagyszabású programokban gondolkodnak

A polgármester beszámolt arról is, szeretnék kitakarítani a Mák patak medrét, aminek partja valódi kuriózum lehetne a megálmodott művészúttal, akár a település múltját vagy Magyarország történelmi eseményeit bemutató köztéri festményekkel, amit helyi művészek készítenének el, és amihez szóban már támogatásukat is adták. Halkan megemlíti, több kisebb vízikereket szeretnének létrehozni a helyreállított mederben, ami kuriózum lehetne a régióban. Kiderül, zenei fesztiválban, kulináris fesztiválban is gondolkodnak, ami már szervezés alatt állt, ám a pandémiahelyzet keresztbehúzta a terveket.

– Minden nagy dolog a pici részleteken múlik. Most örülünk, ha valaki csak egy fotó erejéig is betér hozzánk, de dolgozunk a turizmus fellendítésén – hangsúlyozta Zilahy Zoltán.

Hisznek benne, hogy ha a felhatalmazásuk engedi és a helyi közösséget sikerül megszólítani, Rudolftelep a múltja értékeivel kikövezett, új útra léphet.

Bereczki-Csák Helga