Borsodban található az ország legnagyobb kajszibarack-területe

Agrárium 2023 néven mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást végez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A május 15. és július 15. között zajló adatfelvétel célja, hogy valósághű képet szolgáltasson a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről. Az összegyűjtött adatok felelős szakpolitikai döntések alapjául szolgálnak majd, így nagyban befolyásolják az ágazat jövőjét.

Az alábbi összeállítás a legutóbbi teljes körű agrárösszeírás adatai alapján Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legjellemzőbb mezőgazdasági sarokszámait mutatja be, valamint ismerteti a jelenlegi összeírásban érintett gazdaságok számát és teendőit.

A 2020. évi Agrárcenzus adatai szerint az országban 241 ezer gazdaság folytatott árutermelést, ebből több mint 14,2 ezer Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. A vármegye 313,6 ezer hektáros mezőgazdasági területének 74 százaléka a szántó művelési ágba tartozott. 2020-ban a vármegyében összesen 123,8 ezer hektáron termesztettek gabonát, főként búzát (64,7 ezer hektár) és kukoricát (42,7 ezer hektár). A gyümölcsösültetvények területe meghaladta a 7,2 ezer hektárt. Itt található az ország legnagyobb kajszibarack-területe, több mint 1,5 ezer hektáron, de országos viszonylatban is kiemelkedő a körtetermesztés (581 hektár). Az előbbi terület az országosnak a 22 százalékát, az utóbbi pedig a 21 százalékát teszi ki. Szőlő az országos terület közel 10 százalékán, 6,1 ezer hektáron termett. A vármegyében 1,9 millió tyúkot, 64,4 ezer juhot és 58,5 ezer sertést tartottak. A gazdálkodók átlagos életkora 57 év volt. 73 százalékuk férfi, 27 százalékuk nő, 11százalék rendelkezett felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel.

Az Agrárium 2023 felmérés során Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében összesen 8475 gazdálkodó válaszait várják. Közülük 7,2 ezer egyéni gazdálkodó online is kitöltheti a kérdőívet május 31-ig. Azokat az egyéni gazdálkodókat, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel, tablettel felszerelt összeírók fogják felkeresni június 1. és július 15. között.