Hogyan dől el, hogy valaki oltásellenes vagy sem?

Az oltásellenesség komplex jelenség, amelyet olyan tényezők határoznak meg, mint az érzelmek, az értékek, a kultúra, a család, a közintézményekbe vetett bizalom, valamint az, hogy valaki milyen közösségbe tartozik, és kikkel beszél napi szinten – írja Jennifer Reich szociológus professzor kutatására hívatkozva a G7. A portál a cikkében a jelenségre próbált magyarázatot adni. A University of Colorado Denver oktatója csaknem egy évtizeden keresztül kutatta az oltásellenesség okait a szülők körében, könyvet is írt belőle.

Egy másik professzor, Matthew Hornsey 24 ország adatait összegző tanulmánya szerint

a szkepticizmust a legnagyobb mértékben az határozza meg, hogy valaki mennyire fogékony az összeesküvés-elméletekre. Hornsey és a kollégái nem találtak összefüggést a végzettség és a szkepticizmus között, és a foglalkozás sem volt meghatározó jellemző. A kutatás alapján még az befolyásolta az embereket, hogy mennyire érzékenyek a személyes szabadságukra, illetve mennyire irtóznak a tűtől vagy a vértől

– derül ki.

Reich az interjúi alapján azt is tapasztalta, hogy az emberek úgy tekintenek a gyógyszerekre és az oltásokra, mint olyan termékekre, amelyek egészségesebbé tehetik őket, de végeredményben nekik kell eldönteniük, hogy szükségük van-e rá.

Az oltásszkeptikus szülők szerinte sokszor ezt a logikát alkalmazzák az oltásokra is.

Így a vakcinák beadatása is egy átlagos fogyasztói döntéssé válik, ahol még elvárás is, hogy valamennyire szkeptikusak legyünk és tájékozódjunk vásárlás előtt. Ebből az is következik, hogy elsősorban a gyerekük, és nem a köz érdekét mérlegelik azok a szülők, akik nem oltatják be a gyerekeiket. Vagy a Covid esetében azt, hogy jobban félnek-e a vakcina potenciális mellékhatásaitól, mint attól, hogy megfertőződnek, vagy másokat fertőznek meg.