A magyar háztartásokban még mindig óriási a pazarlás

Az élelmiszer-pazarlás 24 százalékkal csökkent a magyar háztartásokban 2016-2021 között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hulladékfelmérése alapján. A hivatal honlapján felidézte, hogy Maradék nélkül programja 2016 óta követi nyomon a magyar lakosság élelmiszer-pazarlását. A kutatók eddig háromszor, 2016-ban, 2019-ben és 2021-ben mérték fel uniós módszertan alapján a szilárd és folyékony halmazállapotú élelmiszer-hulladékokat a háztartásokban. Az első, 2016-os adatok szerint a magyarok fejenként 65,5 kilogramm élelmiszer-hulladékot "termeltek" évente, amelynek mintegy fele, 33,1 kilogramm volt a tényleges pazarlás. A pazarlás, vagyis a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége 2019-re 31,9 kilogrammra mérséklődött, a legfrissebb adat pedig 25,2 kilogrammra, a mérések tehát javuló tendenciát mutatnak.

A tájékoztatás szerint látványos az eredmény a pékáruknál, öt év alatt fejenként 3,1 kilóval sikerült csökkenteni az éves elpazarolt kenyér, kifli és zsemle mennyiségét. A készételekkel is sokkal takarékosabban bánik a magyar lakosság, ebben a kategóriában a csökkenés fejenként évi 2,6 kilogramm volt.

A leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját továbbra is az ételmaradékok vezetik, ezt a friss zöldségek és gyümölcsök, a kenyér, valamint egyéb pékáruk, majd a tejtermékek követik. A felmérések alapján a magyarok egyre tudatosabban bánnak az élelmiszerekkel, az összes élelmiszer-pazarlás azonban még így is tetemes, évi 245 ezer tonna. A feleslegesen megvásárolt élelmiszerekből 450 ezer ember lakhatna jól egy éven át, napi három bőséges étkezéssel számolva – ismertette a Nébih.

Jelezték azt is, hogy a jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 35 ezer forint értékű élelmiszert pazarol el. Ha nem változtak volna a fogyasztói szokások, megmaradt volna a 2016-os "pazarlási szint", akkor ez az összeg 44 ezer forint lenne.