1,8 milliárdból készült el a sárospataki Rákóczi Látványtár

"A szabadság nekünk, magyaroknak arra szolgál, hogy szabadon meg tudjuk élni magyarságunkat, összetartozásunkat" – mondta a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár június 6-án Sárospatakon, a Rákóczi Látványtár ünnepélyes avatásán és az ott található kiállítások megnyitásán. Hangsúlyozta, "éljünk bárhol is e világon, szabad magyarok akarunk lenni", hogy "ünnepeljük hazánkat, nyelvünket, kultúránkat, éltessük világhírű tudósainkat, olimpiai bajnokainkat, és újra és újra felfedezzük magunkban azt a tényt, hogy mi, magyarok jóval többet adtunk a világnak, mint amennyit kaptunk tőle".

Nagy János szerint ehhez nyújtanak teret az országban található múzeumok, melyek célja, hogy "abból az értékből, amit őseink megalkottak és összegyűjtöttek" minél többet bemutassanak, hogy ezen értékek ne "elzárt raktárakban porosodjanak", hanem láthassa és csodálhassa azokat a nagyközönség. Ezt a feladatot tölti be a csütörtökön felavatott látványtár és kiállításai is – tette hozzá.

Úgy fogalmazott, "nem volt helyes dolog", hogy az emberek eddig csak a töredékét láthatták annak a "roppant nagyságú és elképesztő értékű régészeti és néprajzi anyagnak", amellyel a sárospataki Rákóczi Múzeum rendelkezik. Nagy János kijelentette, mindaz, amit a "magyar szabadság oroszlánjai" képviseltek, amiért a sárospataki várban és a református kollégium falai között tanultak és éltek, egyetlen mondatban összefoglalható: "Istennel a hazáért és a szabadságért". Mint mondta, ez a mondat, amelyet II. Rákóczi Ferenc hímeztetett zászlajára, "történelmi küldetésünk összegzése" és egybefoglalja a magyarok múltját, jelenét és jövőjét. Hozzátette, a kommunizmus alatt ez a mondat csonkán szerepelt a történelemkönyvekben és ezzel azonnal értelmét veszítette.

Úgy, ahogy értelmét veszíti minden, amit az ember a "saját feje után, a mesterséges és mesterkélt eszmék és ideológiák alapján, Isten nélkül vagy Isten ellen akar végezni" – fogalmazott. Így veszíti értelmét és válik "saját maga karikatúrájává" az Európai Unió (EU) is, ha "kihagyják belőle az Úristent és kihagyják belőle a kereszténységet" – jegyezte meg.

Kiemelte, így válnak turisztikai látványossággá Európa "fantasztikus katedrálisai" és "porosodó vagy egyenesen megtagadott relikviákká történelmi értékei". Ami azonban a "progresszív liberálisoknak a múlt megtagadott és megtagadandó része", az a magyarok számára erőforrás – hangsúlyozta. Mint mondta, ez lehetőség arra is, hogy minél több magyar fiatal érezhesse át, "mit jelent Istenbe fogódzva a hazáért és a szabadságért küzdeni és élni", ezért a magyar kormány az EU-ból érkező forrásokat mindig olyan kulturális beruházásokra fogja költeni, melyek erősítik a magyarok nemzeti és európai tartását.

Hozzátette, ez történt az 1,8 milliárd forintos sárospataki beruházás megvalósításakor is.

Nagy János arról is beszélt, hogy a magyaroknak nyíltan ki kell mondaniuk, "követeljük vissza azt a békepárti Európát, amely még az alapító atyák szellemiségében élt és alkotott", azt az Európát, "amelyet kereszténydemokrata alapítói elsősorban azért hoztak létre, hogy Európában soha többé ne legyen háború". Három nap múlva "nemet mondhatunk a háborús őrületre, aminek rabjává lettek Európa vezetői" és világossá kell tenni, hogy "mi nem Ukrajnáért akarunk meghalni, mi Magyarországért szeretnénk élni".

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ főigazgatója köszöntőjében azt mondta, szerinte Kossuth Lajos azon szavai, hogy "mi nem csak szabadok, hanem szabad magyarok akarunk lenni", a magyarok mai "korparancsa" is. Arról is beszélt, ha "történelmi valóságunkba lehorgonyozva próbáljuk elhelyezni szívkörünkbe Abaúj és Zemplén vármegyét, akkor bizony az a magyar világ egyik közepe". Azért lehet az, mert évszázadok óta szabad magyarok lakják, akik a magyar szabadságért küzdöttek – hangsúlyozta.

A most felavatott Rákóczi Látványtárban többek között egy 17-19. századi kőanyagokat bemutató kőtár és a bútorgyűjteményt bemutató iparművészeti tár található, emellett az intézmény otthont ad egy Zemplén és Sárospatak tárgyi örökségét bemutató néprajzi gyűjteménynek is. A múzeum textiltárában történeti és néprajzi textíliák láthatók, de egy öntöttvas- és egy Kossuth-gyűjteménynek is helyet ad a látványtár. Az állandó kiállítások mellett a látogatók augusztus 20-ig Sóstói András Sárospatakot bemutató fotóit is láthatják.