3,3 milliárd a Bükki Nemzeti Parknak
Hazánk nemzeti park igazgatóságainak munkája kiváló példa arra, hogy a teremtett világunk ösztönös szeretete és tudatos védelme hogyan kapcsolódik össze a fejlesztéseken, a programokon, látnivalókon, és az ökoturizmuson keresztül – közölte Nagy István agrárminiszter december 28-án a közösségi oldalán.
A tárcavezető az MTI-hez eljuttatott minisztériumi összegzés szerint hangsúlyozta, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz megvalósítása 2025-ben új korszakot nyit Magyarország természetvédelmében.
A tíz nemzeti park igazgatóság számára elérhető 42 milliárd forintos keretből 59 projekt indul el, amelyek célja csaknem 100 ezer hektáron javítani a természeti környezet állapotát.
Kifejtették: a program átfogó célkitűzései öt fő területre koncentrálnak. Az első és legfontosabb az élőhely-rekonstrukció, amely a források közel egyharmadát teszi ki. A vizes élőhelyek helyreállítása ezen belül is a legfajsúlyosabb: ezek a természet legfajgazdagabb, legértékesebb, de egyben legsérülékenyebb területei, ezért védelmük mindannyiunk közös felelőssége – hangsúlyozták, hozzátéve: mindez jól mutatja, hogy hazánk mindig élen járt a vizes élőhelyek védelmében, hisz 260 ezer hektárnyi Ramsari-területtel büszkélkedhetünk.
A második területként a kezelési infrastruktúra fejlesztését említették, amely magában foglalja az őshonos állatok génmegőrzését és a védett területek természetvédelmi kezelését. Jelenleg több mint 13 ezer őshonos haszonállat segíti a védett gyepek fenntartását, miközben korszerűsítjük az állattartó telepeket, itatókat és utakat – írták.
Az Agrárminisztérium közleménye szerint a harmadik prioritás a bemutatási tevékenység erősítése, amelynek célja az ökoturizmus fejlesztése. A nemzeti park igazgatóságok ma már a hazai ökoturizmus legfőbb letéteményesei: évente 1,6 millió regisztrált vendéget fogadnak, 1000 fős szálláshelyhálózat és 1000 kilométer hosszú tanösvényrendszer áll rendelkezésre – emelték ki.
A negyedik terület az élettelen természeti értékek védelme. Magyarország több mint 4000 barlangot tart számon, és három, UNESCO által védett geoparkkal is büszkélkedhetünk – ismertették. Az ötödik területként a természetvédelmi őrzés feltételeinek javítását sorolták fel, jelezve: a környezetvédelmi őrszolgálat 250 főből áll, az őrszolgálati irodák, gépparkok fejlesztése, eszközök beszerzése fog megvalósulni a projektek keretében.
Az ismertetés szerint a KEHOP Plusz program támogatásából az egyes nemzeti parkokra a következő összegek jutnak: az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnak 3,3 milliárd, a Balaton-felvidékinek 2,6 milliárd, a bükkinek 3,3 milliárd, a Duna-Dráva területre 2,8 milliárd, a Duna-Ipolyra 2,5 milliárd, a Fertő-Hanságra 2,3 milliárd, a hortobágyira 3,7 milliárd, a kiskunságira 4,3 milliárd, az őrségire 4,3 milliárd, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságra 4 milliárd forint.
Idézték Nagy Istvánt, aki kiemelte, az idei év ünnepek sorozatát is hozta a nemzeti parkok számára. Az Aggteleki Nemzeti Park háromszoros évfordulót ünnepel: a park 1985. január 1-én alakult, Vass Imre 200 éve fedezte fel a Baradla-barlang főágát, és 30 évvel ezelőtt az Aggteleki és Szlovák-karszt barlangjai felkerültek az UNESCO Világörökségi listára, egyetlen természeti világörökségként. Szintén idén ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját a Kiskunsági Nemzeti Park. A két nemzeti park számos programmal, rendezvénnyel és pályázattal várta a természetkedvelőket – tette hozzá.
A tárcavezető fontos mérföldkőnek nevezte a 2025-ös évet a természetvédelmi infrastruktúra bővítésében. A Jókai-kertben megnyílt a megújult Steindl-villában a Madárország elnevezésű kiállítás, amely Magyarország madárvilágát mutatja be.
Megújult továbbá a Kis-Balatonon a Vörsi Tájház, ahol az első természetvédelmi őr, id. Gulyás József megkezdte tevékenységét. Lezárult a Kiskunsági térség Böddi LIFE programja is, mely a térség legnagyobb élőhely-rehabilitációs projektje volt. Kiemelt jelentőségű, hogy Tata városa, amely elsőként nyerte el a Ramsari Város címet, idén először adott otthont a Ramsari Városok Polgármesterei 4. világtalálkozójának, amely egybeesett a tatai vadlúdsokadalom rendezvénnyel is - sorolta.
Felidézte, a természetvédelem nem csupán értékmegőrző, hanem közösségépítő és gazdaságélénkítő eszköz is, különösen azokban a térségekben, ahol a természet közelsége a legnagyobb kincs.
Ezért az Agrárminisztérium továbbra is támogatja a nemzeti park igazgatóságok munkáját, hogy a jövő generációi számára is megőrizzék Magyarország kiemelkedő természeti örökségeit – áll a közleményben.
