A biztonsági öv használata ellen van kifogás, de semmi értelme

A biztonsági öv használata kötelező! Ezzel a szabállyal mindenki tisztában van, sajnos azonban sokaknak ez mégsem magától értetődő. A hajdú-bihari rendőrök baleset-megelőzési tanácsait most rendhagyó módon osztja meg.
Észérvekkel alátámasztható indok nincs a biztonsági öv használatával szemben. Felelősek vagyunk magunkkal szemben, a családunkkal szemben, de a közlekedés többi résztvevőjével szemben is.
A rendőrök jellemzően a következő magyarázatokkal találkoznak:
„Szorít az öv, kényelmetlen”
A járművek döntő többségében ma már automata biztonsági övek vannak, amelyek nem simulnak olyan erővel a használójára, hogy az valóban szorító érzést váltson ki. A kissé kellemetlen érzés, korántsem mérhető össze a balesetkor szerezhető akár legkisebb mértékű sérüléssel járó fájdalommal.
„Ütközéskor jobb, ha nincs becsatolva a biztonsági öv, mert inkább kirepülök a gépkocsiból, mint hogy az összetört járműbe beszoruljak”
Téves ez a szemlélet. A gépkocsiból ütközéskor kiesni olyan terhelést jelent, mintha valaki több emeletnyi zuhanás után az úttestre esne. A test a gépkocsiból kizuhanás előtt áttöri a jármű szélvédőjét, ez olyan fej, illetve végtag sérülést eredményez, amely önmagában is halálos lehet.
„Erős vagyok, ütközéskor a karjaimmal képes vagyok megtartani, megtámasztani magam”
Nem, nem képes. Akár már 30 km/óra ütközési sebesség mellett is olyan terhelés éri az emberi szervezetet, amely során a saját testtömege 20-30 szorosát kellene egy pillanat alatt megtartania. Ez olyan, mintha valaki a saját gépkocsiját akarná felemelni a karjaival.
„Nekem ne szabja meg senki, hogy becsatolom-e magam, az én életem, az én egészségem”
Igaz, hogy mindenki felelős a saját életéért és testi épségéért. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a közlekedésünk során szándékosan, felesleges veszélynek tehetjük ki magunkat.
„Csak ide megyek a boltba, óvodába, iskolába”
Ilyen távolságon belül is érhet minket baleset, akár az elindulás utáni pillanatban is. Ilyen tekintetben nem lehet tehát figyelembe venni a megtenni kívánt távolságot.
„Elfelejtettem, amúgy mindig használom”
A biztonsági öv rendszeres használata az elindulást megelőzően annyira megszokottá, ezzel szinte automatikussá válik, olyan elengedhetetlen része lesz az elindulás előtti rutinnak, mint az hogy sebességbe kapcsolunk, irányjelzőt használunk, vagy kiengedjük a rögzítőféket. Aki használja az övet, az nem felejti el, mivel részét képezi az elindulásnak.
„Van a gépkocsimban légzsák, az úgyis megvéd”
A légzsák csak a becsatolt biztonsági övvel együtt fejti ki azt a védelmi hatását, amiért kifejlesztették és beépítették a gépkocsiba. A balesetkor kinyíló légzsák, a biztonsági öv nélkül előre lendülő testet nem abban a helyzetben éri, mintha a gépkocsiban ülő be lett volna csatolva, így az szintén sérülést okozhat, és önmagában nem alkalmas a test megtartására.
„Ütközés után kigyullad a gépkocsi, és a becsatolt biztonsági öv miatt bent ragadok az égő autóban”
Ütközést követően csak akkor leszünk képesek elhagyni a gépkocsit, ha a bekövetkezett baleset során nem keletkezett olyan mértékű sérülésünk, ami ezt lehetetlenné tenné. Ez a legnagyobb eséllyel úgy garantálható, ha a biztonsági öv be volt csatolva. A gépkocsik kialakításából adódóan a biztonsági öv csatjai a járművek legvédettebb pontján vannak elhelyezve, így azt mi, a járműben utazók, vagy a segítségünkre sietők egyetlen mozdulattal ki tudják csatolni.










































