Az aratási kilátások az átlagosnál gyengébbek
A kedvezőtlen időjárás miatt az átlagosnál gyengébbek az aratási kilátások, a munkálatok jövő héten véget érhetnek – mondta az Aratási Koordinációs Bizottság ülését követő július 8-i sajtótájékoztatón Budapesten az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. Molnár János István közölte, hogy
a tavaszi fagy és a csapadékhiány nem kedvezett a szántóföldi növényeknek, ám a szárazságnak köszönhető az is, hogy az aratás rendben halad, nincsenek fennakadások.
A hétvégi jelentések alapján az őszi búza aratása körülbelül 60 százalékon állt a csaknem 1 millió hektáros termőterületen. Térségenként a hozamok között jelentős az eltérés, az országos átlag megközelítőleg 4 tonna, kivitelre idén is fog jutni. Őszi árpa 355 ezer hektáron termett, aratása majdnem teljesen befejeződött, az idei termés 1,5 millió tonna körül alakulhat. Őszi káposztarepcét 154 ezer hektáron arathatnak idén, a munkálatok készültsége 75 százalék körüli. A többi szántóföldi növény mindegyikének 100 ezer hektár alatti a területe, aratásuk is többnyire alacsonyabb szinten, 20-30 százalék körül áll.
Az államtitkár szerint szükség lenne a belföldi termelés jelentős átalakítására, olyan növényekre kell összpontosítani, amit hosszú távon lehet gazdaságosan termelni.
Ebben segíthetne az új eljárások bevezetése, a talajtakarás és a vízmegtartás ösztönzése. Molnár János István fellendítené a Magyarországon előállított élelmiszerek forgalmát is, mérsékelné ugyanakkor az élelmiszeripari alapanyagok kivitelét. A termelők és a fogyasztók együttműködésére alapozva olyan termékpályák jöhetnének létre, amelyek belföldi feldolgozáson alapulnak – tette hozzá.
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kifejtette, hogy az év elején biztatóan alakult az időjárás, de a havazás ellenére a talaj nem töltődött eléggé csapadékkal, és a következő hónapokban is alig volt eső, így a tavaszi időjárás kedvező élettani hatásai elmaradtak. A szántóföldi növények termesztői emiatt új fajokkal és művelési technológiákkal kísérleteznek, de idén nem a legjobb évüket fogják zárni, a problémákat már a fajtabemutatóknál lehetett látni – fogalmazott Petőházi Tamás, aki a tavalyihoz képest alacsonyabb termésátlagokat valószínűsít.
Hozzátette: búzából országszerte csaknem 1 millió tonnával kevesebbet arathatnak a gazdák, az összmennyiségből 1,1 millió tonna kerülhet a malomiparhoz.
Az ipari felhasználás igénye körülbelül 300 ezer tonna, és csaknem ugyanennyi a vetőmagszükséglet is. A takarmányipar további 1,3-1,4 millió tonnát használhat föl, ami több, mint a korábbi években, ugyanis a gyártók őszi kalászosokkal ellensúlyozzák a kukoricatermelés csökkenését. Ez szintén éghajlati okokkal magyarázható, ma ugyanis Lengyelországban adottak azok a körülmények, amelyek 10-15 évvel ezelőtt Magyarországon ideálisak volt a kukorica előállításához.
Petőházi Tamás közölte, hogy ellátási gondok belföldön nem lesznek, de a felvásárlási árak az elmúlt évek átlagához képest alacsonyabbak, a búzáé 60 ezer forinttól kezdődik tonnánként. Ez részben a forinterősödés hatása, emiatt egy tonna árpáért 7-9 ezer forinttal kevesebbet kapnak a gazdák, de egyelőre a felvásárlói érdeklődés is visszafogott, így ennek sincs árfelhajtó hatása.
Hozzátette ugyanakkor, hogy Dél-Amerikában jelentős terméskiesés várható, ami komolyan befolyásolhatja a gabonapiaci árakat világszerte.
