Borsodot most elkerülte a kiadós eső
Borsod-Abaúj-Zemplén döntő része kimaradt abból az éjszakai csapadékrendszerből, amely a meteorológiai nyár utolsó és az ősz első óráiban vonult végig az országon. A szeptember 1-jére virradó éjszaka a megye déli részét érintette a szomszédos területeken helyenként jelentősebb mennyiségű esőt adó csapadékzóna, Zemplénben pedig záport adó felhőzet alakult ki. Ezeken a területeken 1-4 milliméter körüli csapadék hullott, miközben a megye nagyobb része szárazon maradt.
Nagy a csapadékhiány
A települési mérőállomások szeptember 1-jei részletes csapadékadatai a cikk készítésekor még nem voltak nyilvánosan hozzáférhetők, ilyen friss, Borsod-Abaúj-Zemplén egészét lefedő adatsort a Borsodihír sem talált. A rendelkezésre álló hivatalos mérés azonban jól mutatja, mennyire kevéssé érintette a megye középső részét az éjszakai rendszer: a HungaroMet miskolci állomásán az éjszaka folyamán nem mértek csapadékot.
Miközben tehát Hajdú-Bihar egyes pontjain 10-20 milliméter körüli eső is hullott, Borsod-Abaúj-Zemplén nagy része ezúttal kimaradt a jelentősebb csapadékból. A front éjszaka dél-nyugatról észak-kelet felé haladt, a hozzá kapcsolódó zivatarok és csapadéktömbök azonban nem alkottak olyan összefüggő esőzónát, amely egyenletesen megöntözte volna az országot.
Erre pedig Borsodban is nagy szükség lett volna. Bár az északi országrész nyári csapadékviszonyai valamivel kedvezőbbek voltak a Tiszántúl legsúlyosabban kiszáradt térségeinél, a HungaroMet augusztus végi adatai szerint itt is jelentős csapadékhiány alakult ki. Az előző harminc napban az északi országrészben jellemzően 10-35 milliméter esett, a teljes nyári csapadékösszeg pedig csak helyenként, főként északkeleten haladta meg a 100 millimétert. Még a csapadékosabb térségekben is 60-100 milliméter hiányzott a sokéves átlaghoz képest, az ország túlnyomó részén pedig 110-160 milliméteres deficit alakult ki.
Aszály Borsodban is
A megye domborzata miatt a csapadék területi eloszlása jóval változatosabb, mint az Alföld sík területein. A Bükk, a Zempléni-hegység és az északi hegyvidék egyes térségei több csapadékhoz jutottak, miközben a déli, síkvidéki részek jóval szárazabbak maradhattak. A nyári vízhiány ezért Borsod-Abaúj-Zemplénen belül is jelentős különbségeket mutatott.
A HungaroMet augusztus 30-i aszálytérképe ugyanakkor azt mutatta, hogy a probléma korántsem korlátozódott az Alföldre. Országosan a terület több mint 90 százalékán nagyfokú vagy annál súlyosabb mezőgazdasági aszály állt fenn. A miskolci térségre készített agrogram is jelentős nyári csapadékhiányt és tartósan alacsony talajnedvességet mutatott.
A 2026-os szárazság súlyossága miatt itt is adja magát az összehasonlítás 2022-vel, Magyarország történelmi aszályos évével. A két időszak területi lefutása eltérő volt, ezért az idei nyár egészéről nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy rosszabb lett volna 2022-nél. Ugyanakkor 2026 júliusának közepére számos térségben már kedvezőtlenebb volt a vegetáció állapota, mint négy évvel korábban ugyanebben az időszakban.
A tartós szárazság hátterében nem egyetlen időjárási esemény áll. Hosszabb időszakokon keresztül olyan nagytérségű légköri helyzetek alakultak ki, amelyekben a csapadékot szállító frontok elkerülték térségünket, vagy meggyengülve érkeztek fölénk. A nyári záporok és zivatarok pedig kis területre koncentrálták a csapadékot, ezért akár egymáshoz közeli települések között is jelentős különbségek alakulhattak ki.
Ehhez társult a magas hőmérséklet. A meleg növeli a légkör párologtató hatását, ezért a talaj és a növényzet gyorsabban veszít nedvességet. Ahogy a talaj kiszárad, egyre kevesebb energia megy párolgásra és egyre több a levegő melegítésére, ami tovább erősítheti a hőséget és a szárazságot.
Tartós eső kellene
A meteorológiai ősz kezdete tehát Borsod-Abaúj-Zemplén nagy részén nem hozta el a várt fordulatot. A déli térségekben és Zemplén egyes részein hullott 1-4 milliméter legfeljebb a felszín átmeneti benedvesítésére volt elegendő, a mélyebb talajrétegek jelentős vízhiányát nem pótolhatta.
A HungaroMet már augusztus 31-én arra figyelmeztetett, hogy a hidegfronthoz kapcsolódó záporok és zivatarok ellenére országos, áztató csapadék, amely érdemben enyhítené az aszályt, a következő 8-10 napban sem valószínű.
A Copernicus augusztusi szezonális előrejelzése szerint Európa nagy részén nagyobb az átlagosnál melegebb ősz valószínűsége. A csapadékra vonatkozó előrejelzés jóval bizonytalanabb: az átlagosnál nedvesebb őszre elsősorban Dél- és Nyugat-Európában mutatkozik jel, Kelet-Közép-Európára nincs hasonlóan határozott előrejelzés.
Borsod-Abaúj-Zemplén számára ezért ugyanaz lenne a kedvező forgatókönyv, mint az ország többi aszályos térségében: nem rövid, lokális záporokra, hanem több alkalommal érkező, lassú és tartós esőre lenne szükség. A szeptember első hajnalán érkezett csapadék ezt a fordulatot még nem hozta el.
Kovács Zsolt
