Páratlan leletre bukkantak Mezőkeresztesnél
Váratlan és jelentős régészeti felfedezést hozott a Mezőkeresztesi csatatér kutatásának legutóbbi terepi munkája. A csaknem egy évtizede zajló projekt során egy több mint háromezer éves, késő bronzkori kincslelet került elő a kutatási területen – közölte Facebook-oldalán a Magyar Nemzetiu Múzeum.
A leletre Vágó Zoltán régészeti önkéntes figyelt fel műszeres kutatás közben. Az első megfigyelések szerint egy nagyméretű bronzcsészéből és két csavart díszítésű karperecből álló leletegyüttes rejtőzött a földben. A tárgyak formája alapján a szakemberek a Kr. e. 13-11. századra keltezik a kincset, vagyis mintegy 2500 évvel korábban került a földbe, mint a híres mezőkeresztesi csata.
A régészek a leletet eredeti helyzetében emelték ki, hogy laboratóriumi körülmények között, úgynevezett mikrofeltárás során vizsgálhassák meg. Ez különösen fontos, mert a bronzedényben és a tárgyakon olyan apró szerves maradványok is megőrződhettek, amelyek értékes információkat szolgáltathatnak a korszak embereinek életéről és a tárgyak használatáról.
A szakemberek szerint a bronzedénybe helyezett kincsdeponálás ismert jelenség a késő bronzkorból, azonban ritkán tárható fel ilyen dokumentált körülmények között. A mostani eset az első a borsodi régióban, amikor hasonló leletegyüttest mikrofeltárás keretében vizsgálhatnak.
A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete által koordinált kutatás elsődleges célja a tizenötéves háború legnagyobb ütközetének feltérképezése, ám a munka során számos más korszakból származó régészeti emlék is napvilágra kerül. A mostani bronzkori kincslelet újabb bizonyítéka annak, hogy a térség évezredeken át fontos szerepet töltött be az itt élő közösségek életében.
