Hankó: szeretnék, ha 2030-ra százezer külföldi diák tanulna hazánkban

A debreceni modell inspirálta azt a megújult felsőoktatást, amely egyszerre autonóm, a magyar nemzet és a magyar gazdaság érdekeit szolgálja, rugalmas és versenyképes – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára február 23-án a Debreceni Egyetem (DE) gazdasági évindító partnertalálkozóján.

Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy működik a debreceni modell: az egyetem, a város, a térség és a gazdasági szereplők összekapcsolódása.

Hozzátette: a modell biztosítja a magyar nemzet és gazdaság jövőképességét és szuverenitását. Az államtitkár szerint a magyar egyetemeket a gazdaságra és a munkaerőpiacra való nyitottság jellemzi. Az innovációval az egyetemek, a szakképzés és a felnőttképzés összekapcsolódásával együtt tudják biztosítani a 85 százalékos foglalkoztatást Magyarországon – mutatott rá Hankó Balázs. A jövőképességet a megújult képzésben résztvevő diákok mellett a tudományos-innovációs parkok rendszerének fejlesztésével, a kutatók számának növelésével biztosítják. Az innovatív és versenyképes magyar felsőoktatás nemzetközi léptékben is megállja a helyét, amit jól jelez, hogy a különböző rangsorokban évről-évre jobb helyezéseket érnek el a magyar egyetemek – hangoztatta.

Hankó Balázs jelezte: jelenleg 43 ezer külföldi diák tanul Magyarországon – ebből hétezren a Debreceni Egyetemen –, a számukat 2030-ra százezerre szeretnék növelni.

A felsőoktatási államtitkár végezetül azt mondta "meg kell őrizni a normalitást az abnormálissá váló világban". Utalt rá, hogy a magyar diákokat "nemtelen támadások" érték Brüsszelből, amikor kizárták őket nemzetközi programokból. A magyar kormány ugyanakkor biztosítja számukra a nemzetközi projektekben való részvételt úgy is, hogy a külföldi partnerek költségeit is átvállalja – mondta.

Szilvássy Zoltán, a DE rektora jelezte: a széles körű helyi összefogás eredményeként a debreceni az ország egyetlen egyeteme, amelynek működő ipari parkja van.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt emelte ki, hogy az egyetem saját fejlesztési programja kompatibilis a város elképzeléseivel.

Bács Zoltán kancellár azt mondta, a szerződéses alapon működő modellváltásnak is köszönhetően a Debreceni Egyetem sikeres évet zárt és hasonlót tervez 2024-re. Az egyetem polgársága - hallgatók és dolgozók – már eléri 47 ezer 500 főt, 2024-re 230 milliárd forintos működési és 25 milliárd forintos fejlesztési tervekkel számol az intézmény – jelezte.

A hatalmas rendszer adminisztratív kiszolgálása óriási feladatot jelent: évente több mint egymillió HR-intézkedés történik, az intézkedések során évente huszonegyezer munkaügyi szerződést, illetve szerződésváltozást dolgoznak fel, több százezer bizonylatot és nagyságrendileg 3,7 millió könyvelési tételt kezel évente a kancellária, nem beszélve a fejlesztési, üzemeltetési napi feladatokról – ecsetelte.

Bács Zoltán kiemelte a Debreceni Egyetem üzletági gazdálkodási modelljét, amit belső SAP Kompetencia Központ támogat, a német SAP audit a világ legfelső 25 százalékába tartozó, kiemelt minőségű központnak ítélte 2023 év végén. Az egyetemi vezető megjegyezte, hogy ez a működési modell és specializált belső szolgáltatási hálózat az üzleti szférában is különlegesnek számít, csakúgy mint a magyar felsőoktatás legnagyobb internetes portálcsaládja, az unideb.hu, valamint a hallgatók mindennapjait segítő Studyversity és a betegek tájékozódását támogató Mediversity applikációk. A kancellár beszámolt a intézmény speciális igényeire szabott UD MED egészségügyi rendszerről is, amely a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátással, egészségügyi humánerőforrással, a minőségbiztosítással és a gazdálkodással kapcsolatos információkat kezeli olyan riportrendszerrel kiegészítve, amely segíti a döntéshozókat.

Bács Zoltán hozzátette, hogy eközben a tavalyi kiemelkedő hazai és nemzetközi felvételi eredmények nyomán az egyetemi hallgatóság létszáma is elérte a 31 ezer főt, ami jelzi az intézmény hatékony működését az egyre kiélezettebb felsőoktatási piacon.