Három új helyi védett természeti emlék Miskolcon

Október 16-án Miskolc közgyűlése elfogadta a helyi jelentőségű védett természeti területek és természeti emlékek egységes önkormányzati rendeletét, benne a kötelező fenntartási tervvel és a felülvizsgált kezelési tervekkel. A döntés célja, hogy átlátható, naprakész szabályozással védjük a város természeti értékeit, és teljesítsük az országos jogszabályi előírásokat.

A közgyűlés három új helyi védett természeti emléket is kijelölt: az Újgyőri főtér nagylevelű hársát, a Városház téri platánsor 14 fáját, valamint az Angyal-park kiemelkedő platánját. Ezek városképi és dendrológiai szempontból is értékes egyedek, védelmük a miskolci zöldfelületek minőségét és a városkép karakterét erősíti.

A görömbölyi gyurgyalag-fészkelőhely és bányató területén a védelem a friss fészkelőhelyek miatt bővül, míg a tapolcai parkrendszerben a kizárólag beépített, növényzet nélküli részek (pl. a Barlangfürdő előtti vendéglátó egység burkolt felületei és a Hotel Kitty telke) kikerülnek a védettségből – ezzel a jogi védelem pontosabban követi a valódi természeti értékeket.

Három korábbi helyi védelem megszűnik, mert fenntartásuk okafogyottá vált: a Greutter-kert (a terület ma lakóingatlan és nem látogatható), dr. Kovács Miklós rózsagyűjteménye (a növényállomány elöregedett és kipusztult), valamint a Vár utcai törökmogyorófák (az egyik fa már korábban kipusztult, a másik életképtelenné vált). A döntés illeszkedik Miskolc hosszú távú várospolitikájához és a Bükk Városa programhoz: a zöldfelületek értékalapú megőrzésével és okos fejlesztésével egyszerre védik a természeti örökséget és javítjuk a mindennapi városi élet minőségét.

Önkormányzati tulajdonba kerül a Pitypang Tagóvoda épülete, megnyílik az út a teljes felújításhoz

Arról is döntöttek, hogy az önkormányzat él a vételi jogával, és megszerzi a MÁV Zrt. tulajdonában álló, a Fövényszer utca 35. szám alatt található ingatlant, amely a MIÓVI Pitypang Tagóvodájának ad helyet. A döntés célja, hogy felelős tulajdonszerzéssel biztos alapot teremtsen az önkormányzat az óvoda átfogó infrastrukturális fejlesztéséhez.

A vételárba beleszámít a 2025. november 30-ig megfizetett bérleti díj, így az önkormányzatnak csak a fennmaradó részt kell rendeznie. A vételi jog gyakorlására 2025 decemberében kerül sor, forgalmi értékbecslés alapján.

A tulajdonszerzés közvetlen eredménye, hogy elhárul a „Fenntartható humán infrastruktúra” pályázat megvalósításának egyik fő kockázata: az önkormányzat tulajdonosként biztosítani tudja a szükséges hozzájárulásokat, rendezheti az ingatlan-nyilvántartási kérdéseket, és megkezdheti az óvoda teljes felújítását – a magasépítési, gépészeti és villamossági munkáktól az akadálymentesítésen át a parkolók, köztük akadálymentes parkolók kialakításáig. A későbbiekben a területen álló, korábbi bölcsődeépület fejlesztésére is nyílhat pályázati lehetőség.

A döntés felelős vagyongazdálkodás: a város vagyona gyarapszik, miközben a gyerekek mindennapjait szolgáló közszolgáltatás kiszámíthatóbb, korszerűbb és átláthatóbb keretek közé kerül – az önkormányzat saját kézben, hosszú távra rendezi a kulcsfontosságú közösségi intézmény működési feltételeit.