Háromszoros jubileumot ünnepel az Aggteleki Nemzeti Park

Az idei év egy különleges, ritkán adódó, háromszoros jubileumot hozott az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság számára. 200 éve tárta fel Vass Imre, hazánk első igazi barlangi felfedezője a Baradla-barlang főágának folytatását, idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját az Aggteleki Nemzeti Park és 30 évvel ezelőtt az Aggteleki és Szlovák-karszt barlangjai felkerültek az UNESCO Világörökségi listára, egyetlen természeti világörökségként – hangsúlyozta Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, az Aggteleki Nemzeti Park jubileumi évének emlékülésén az Edelényi Kastélysziget dísztermében szeptember 25-én.

Amikor Vass Imrét elkezdte foglalkoztatni a Baradla-barlang kutatásának gondolata és a folytatásának megtalálásán fáradozott, már akkor felmerült benne, hogy ezzel mind a barlangot, mind hazáját nevezetesebbé teheti. 1825. július 1-én továbbjutott a Baradla akkori végpontját jelentő Vaskapun, és feltárta főágának a folytatását. A térkép mellé a barlang leírását is elkészítette, mely később 1831-ben nyomtatásban is megjelent. Ez a mű lett a hazai barlangkutatás első tudományos értékű monográfiája. Az emlékév kapcsán Székely Kinga tollából egy életrajzi könyv született Vass Imréről, és a most megrendezésre került ünnepi eseményen bemutatták a Mélység vándora című filmet, amely a 200 évvel ezelőtt történt felfedezésnek a történetét meséli el.

A barlangok jó állapotának fenntartása, javítása gyakran csak aktív természetvédelmi kezelés, gyakorlati beavatkozások révén valósítható meg, ezért 160 évvel később, 1985. január 1-én a barlangok védelme érdekében megalapították az Aggteleki Nemzeti Parkot.

Azóta is folyamatos fejlesztések valósultak meg az igazgatóság területén, 2014 és 2021 között 7 KEHOP és 3 Interreg projekt teljesült 4,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból. A korszerűsítések jelenleg is folytatódnak, új KEHOP Plusz programok indultak el 3,3 milliárd forint értékben – ismertette az államtitkár.

A magyarországi barlangok tekintetében következő nagy lépés volt, hogy 1995. december 6-án az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai közösen megkapták a világörökségi címet.

A helyszín azért egyedülálló, mert viszonylag kis területen sokféle barlangtípus van jelen, a klasszikus hideg vizes barlangoktól kezdve, a függőleges aknabarlangokon keresztül a hidrotermális barlangokig. Történelmi és kulturális jelentőségük is igen komoly, több mint 30 barlangban találták már meg őskori kultúrák nyomait. A legnevezetesebb régészeti lelőhely a Baradla-Domica-barlangrendszer, amelyet vízgyűjtő területével együtt 2001-ben a Ramsari Egyezmény hatálya alá is helyeztek – részletezte az államtitkár.

Kifejtette, hogy az elmúlt 10 évben jelentősen megnövekedett Magyarország ismert barlangjainak száma, járatainak hossza, mintegy 4200 barlang található az Országos Barlangnyilvántartásban, az előző évben a nagyközönség számára kiépített barlangokat közel 500 ezren keresték fel.

Jelenleg több mint 30 barlangi bemutatóhely üzemel az országban, a leghosszabb a budapesti Pál-völgyi, a legmélyebb a bükki Bányász, a legismertebb, legrégebben kutatott, évszázadok óta látogatott az aggteleki Baradla-barlang. Különböző uniós pályázatnak köszönhetően pedig mintegy 160 barlangban és 15 természetvédelmi szempontból jelentős bányavágatban történt állagmegóvó, illetve rekonstrukciós beavatkozás.

A jubileumi rendezvényen az államtitkár Vass Imre-érmet adott át Vass Imre ükunokájának és megköszönte a kutatóknak, természetvédőknek, idegenvezetőknek, helyieknek és döntéshozóknak a páratlan természeti értékek fennmaradásához szükséges áldozatos munkáját.