Itt a nyári szünet! A gazdag gyereknek öröm, a szegénynek szenvedés

Június 16-án, pénteken tartották az utolsó tanítási napot, így szombattól hivatalosan is kezdetét vette a nyári szünet, és legközelebb csak szeptemberben kell beülni az iskolapadba. 

Magyarországon 2,5 hónapos a nyári tanítási szünet, és megosztottak a szakértők is abban, hogy a gyereknek szüksége van-e ekkora vakációra. Vannak, akik azt mondják, a fejlődő gyermeki agynak nagy szüksége van a semmittevésre, a feltöltődésre. Mások szerint a hosszú nyári vakáció tudásbeli leépüléshez vezet, hiszen a diákok a tananyag jelentős részét elfelejtik szeptemberre.

Mindenesetre Magyarország nincs ezzel egyedül, a nyugati kultúrában mindenhol ilyen hosszú a nyári vakáció, legfeljebb annyi a különbség, hogy egyes országokban két héttel tovább tart a tanév, de ott szeptemberben két héttel később is kezdődik, mint például Romániában vagy Franciaországban. Finnországban és Svédországban pedig már május végén bezárnak az iskolák.

Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is a két és fél hónapos nyári szünet lerövidítéséről vitáznak. Az egyik javaslat szerint az ideális az lenne, ha a tanév nyolchetes tanítási időszakokból állna, két terminus között mindig lenne egy kéthetes szünet, a nyári vakációt pedig egy hónaposra rövidítenék le. 

Az érvek között leginkább az szerepel, hogy most a gyerekek a tanévben rendkívül túlterheltek a feladatok mennyiségét tekintve, nyáron pedig egyáltalán nem csinálnak semmit, ami pont olyan abnormális, mintha az ember egy hétig sokat enne, majd két napig éhezne. Az ellenérvek szerint sok diák a hosszú vakáció miatt munkát vállalhat nyáron, és a munkatapasztalat a szellemi, testi fejlődésére, no meg a jövőjére lehet jó hatással.

Végül a legfontosabb szempont: a hosszú vakáció sajnos a szegényebb, hátrányos helyzetű családok számára igazi kihívás, a szülők ugyanis nem tudnak programokat biztosítani a gyereknek, ami nevelési szempontból holttér – mondta korábban Pokorni Zoltán, volt oktatási miniszter. Mert a szorgalmi időszak alatt ugyanis az iskola – jó esetben – képes a szegény és gazdag családok közötti különbséget valamelyest csökkenteni, a szünetekben azonban kizárólag a családi háttér a meghatározó. Vagyis minél hosszabb a szünet, az esélyegyenlőtlenség annál nagyobb mértékű.