Javult a kontinens levegőminősége
Javult Európa levegőminősége: folyamatosan csökken a főbb légszennyező anyagok kibocsátása az évtizedek óta tartó környezetvédelmi politikáknak, a technológiai fejlődésnek, valamint a tisztább ipari és közlekedési rendszereknek köszönhetően - állapította meg a Copernicus Légkör-megfigyelő Szolgálat (CAMS) a tavalyi európai levegőminőségről szóló éves értékelő jelentésében.
A jelentés összefoglalóját - amelyet a CAMS az európai levegőminőség-elemzési adatokra, az európai megfigyelőállomások megfigyeléseire és a főbb szennyezési események részletes elemzésére támaszkodva készített el - a HungaroMet Zrt. tette közzé.
A jelentés szerint az összkép továbbra is pozitív: a levegőminőség továbbra is javul Európában, a főbb légszennyező anyagok kibocsátása a kontinensen csökken.
Az elmúlt évtizedben a kén-oxidok és a nitrogén-oxidok kibocsátása évente körülbelül 3-5 százalékkal csökkent az Európai Unióban. A legjelentősebb csökkenést az iparban és a közúti közlekedésben érték el. 2015 óta az ipari kén-oxidok kibocsátása 59 százalékkal, míg az ipar nitrogén-oxid-kibocsátása 39 százalékkal csökkent. A közúti közlekedésből származó kibocsátások is jelentősen mérséklődtek, a nitrogén-oxidok esetében 40 százalékkal, a finom szálló por (PM2,5) esetében pedig 34 százalékkal.
A CAMS jelentése azt mutatja, hogy a levegőminőségi szakpolitikák működnek. Ugyanakkor azt is bemutatja, hogy az időjárási viszonyok évenkénti változásai jelentősen befolyásolhatják a szennyezettségi szinteket, még akkor is, ha a hosszú távú trendek továbbra is javulnak.
Azt írták, hogy a szélsőséges hőmérsékleti ingadozások befolyásolják az évszakos levegőminőséget.
A nyári levegőminőség romlott, mert a magas hőmérséklet, az erős napsugárzás és a stagnáló légköri viszonyok kedvező feltételeket teremtettek a talajközeli ózon kialakulásához.
Tavaly a júniusi és augusztusi hőhullámos időszakokban regisztráltak magasabb ózon-koncentrációkat, a legjelentősebb ózonesemény augusztus 8. és 17. között történt Nyugat-, Közép- és Dél-Európát érintve.
Télen viszont a szokásosnál hidegebb időjárás és a hőmérsékleti inverziók - amikor a magasban melegebb a levegő, mint a talajfelszínen, ami megakadályozza a függőleges légáramlást, így a hideg levegő és a szennyezőanyagok megrekednek az alsó rétegekbe - hozzájárultak a részecskekibocsátás és -koncentráció növekedéséhez. Emellett Európában súlyos erdőtüzek is voltak, amelyek hozzájárultak a szálló por koncentrációjának emelkedéséhez 2025 nyarán.
A jelentésben írtak arról is, hogy a levegőminőségi irányelv szerint 2030. január 1-jétől legfeljebb évente 18 napon szabad túllépni a kisméretű részecskékre (PM2,5) meghatározott köbméterenkénti 25 mikrogramm napi határértéket. Az elemzés szerint ugyanakkor tavaly Kelet-Európában és az észak-olaszországi Pó-völgyben több mint 35 napon lépték túl ezt a határértéket.
A CAMS-jelentés négy, 2025-ben bekövetkezett jelentős "szennyezési epizód" mélyreható elemzését is tartalmazza: egy határokon átnyúló PM2,5-epizódot februárban, egy jelentős ózonepizódot augusztusban, egy szaharai porbehatolást márciusban, valamint az Ibériai-félszigetet érintő és augusztusban Franciaországig terjedő erdőtüzekhez kapcsolódó szennyezési eseményt.
Ezek közül a február 8-27. közötti PM2,5-epizód érintette leginkább Magyarországot. Ebben a háztartási fűtés, a mezőgazdasági és a közlekedési ágazatok játszották a legjelentősebb szerepet. Franciaország, Németország, Lengyelország, Olaszország, Magyarország, Bulgária, Románia, Portugália, Spanyolország, Görögország, Finnország és a Balkán volt következetesen és jelentősen kitéve a lakossági fűtésből származó PM-kibocsátásnak.
Bár részletesebben csak négy kiválasztott város (Berlin, Lille, Zágráb és Riga) esetén végeztek forrásmeghatározást, Berlin esetében az országhatárokon átnyúló "hozzájárulásoknál" Magyarország is szerepelt forrásként, összhangban a Berlin felett február 10-től uralkodó meteorológiai helyzettel, amelyben a déli és délkeleti szelek hajtották a Norvégia felett középpontban álló anticiklont.
