Kap egy kis „gyorsítót” a szakképzés
A legfrissebb jogszabályváltozások új lehetőségeket teremtenek a szakképzésben, hogy a mikrotanúsítványokkal a rendszer gyorsabban és rugalmasabban reagálhasson a munkaerőpiac igényeire – tudatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium július 27-én.
A közlemény szerint a szakképzési törvény végrehajtási rendeletének legfrissebb módosítása újabb lépést jelent a rugalmasabb, hatékonyabb és munkaerőpiac-orientált szakképzési rendszer további erősítésének érdekében. A módosítás egyik kiemelt eleme a szakképzési mikrotanúsítványra vonatkozó részletszabályok bevezetése, amelyek lehetővé teszik, hogy a képzések gyorsabban és célzottabban reagáljanak a gazdaság változó igényeire.
A minisztérium szerint az új szabályozás révén a tanulók fókuszált ismeretanyaggal szerezhetnek új tudást, ami különösen fontos az olyan szektorokban, ahol az azonnali szaktudás iránti igény folyamatosan növekszik.
Fontos, hogy a mikrotanúsítvány nem ad önálló szakképzettséget, hanem a szakképzésben megszerezhető szakmák, szakmai ismeretek kiegészítésére, frissítésére szolgál. Ilyenek lehetnek például
– az informatikai területen a felhőalapú szolgáltatások használatára vagy
– a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó ismeretek,
– a turizmus és vendéglátás területén a mikrotanúsítvány igazolhatja a barista- vagy mixeralapismeretek,
– a gépjárműiparban pedig akár az elektromos autók karbantartására vonatkozó ismeretek elsajátítását.
Új szakma, új szakirány
A rendelet egy új szakmával és egy új szakmairánnyal is bővítette a választható képzések körét. Az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági technikus szakma bevezetését a közelmúltban hazánkban felbukkant ragadós száj- és körömfájás megbetegedés indokolta. A képzés célja, hogy növelje a járványügyi felkészültséget és hozzájáruljon az élelmiszerlánc biztonságához.
Hozzátették, az adó- és vámhatósági ügyintéző szakmairány a közszolgálati technikus képzésen belül jelenik meg, és a pénzügyi, közigazgatási területek speciális munkaerőigényeire ad választ. – A módosítások célja, hogy a szakképzési rendszer még rugalmasabban reagálhasson a gazdaság gyorsan változó igényeire, és ennek eredményeként a tanulók korszerű, versenyképes tudással léphessenek be a munkaerőpiacra – hangsúlyozta a módosítás kapcsán Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár a közlemény szerint.
Hozzátette: a megújult szakképzési rendszer egyszerre kínál lehetőséget a gyors munkaerőpiaci elhelyezkedésre és a felsőoktatás irányába történő továbbtanulásra is.
