Megye vs. vármegye – erről vitáznak a Tisztelt Házban

A megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta a napirendi pontok megtárgyalását kedden az Országgyűlés.

Tisza: a megye közelebb áll az emberekhez

Benke József (Tisza) azt mondta: a megye és a kormánymegbízott elnevezés egyszerűbb, közérthetőbb és az emberekhez közelebb álló elnevezés, mint a vármegye és a főispán.

Hangsúlyozta: az emberek nem bonyolultabb államot szeretnének, hanem olyan közigazgatást várnak, amely partnerként tekint rájuk, meghallgatja őket és kiszámíthatóan működik.

A vármegye és a főispán elnevezések az elmúlt években sok emberben azt az érzést erősítették, hogy az állam inkább a rangokról és címekről szól, és nem arról, hogy az emberek mindennapi problémáira keressen megoldást.

A törvényjavaslat fontos jelzés arról is, hogy "magunk mögött hagyhatunk egy olyan szemléletet, amelyben sokan azt érezhették, hogy a rangok és a címek fontosabbá váltak, mint maga az ember" - fogalmazott a képviselő.

Fidesz: ez visszalépés

Csuzda Gábor (Fidesz) azt hangsúlyozta: a javaslat visszalépést egy olyan korba, amikor "az autonómiára és a történelmi folytonosságra nem értékként tekintettek", miközben nem hoz semmilyen előrelépést a közigazgatás minőségének fejlesztése terén.

A felszólaló a történelmi hagyományok tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozta, felidézve, hogy a kommunista rezsim idején hajtottak végre hasonló átnevezést.

Jól tudjuk, hogy mi következett az 1949-es alkotmány után: a tanácsrendszer kialakítása - jegyezte meg, kiemelve, az akkor bevezetett szisztéma nem a hagyományokra épült, ugyanakkor jelentős központosítást hajtott végre, miközben célja a történelmi és közigazgatási hagyományokkal való szakítás volt.

Arról beszélt: minden nagyobb átalakítás jelképes lépésekkel kezdődik, majd nagyon rossznak nevezte a lépés szimbolikáját a kommunizmus évtizedei alatt történtek fényében.

Tényleg ez most a legsürgetőbb feladat a Vidák- és Településfejlesztési Minisztériumban? - kérdezte Csuzda Gábor, aki kifogásolta, hogy a kormányzat még nem nyilatkozott arról, milyen jövőt szán a 2010 után kialakított kormányhivatali rendszernek.

KDNP: ez rombolás, nem építés

Rétvári Bene (KDNP) szerint a javaslatban "rombolás van, építés nincsen", és miközben a kormányzat Szent István-programot hirdet, a nagy király által kialakított vármegyerendszert alakítja át.

Annak a véleményének adott hangot, hogy az intézkedés mellett felhozott érvek szinte szó szerint megegyeznek azokkal, amelyeket a Rákosi-rendszer hangoztatott a vármegyék megyére nevezésekor, és akkor is népi felhatalmazásra hivatkozva törölték el a feudálisnak és elnyomónak mondott elnevezéseket.

Mi ezért vagyunk végtelenül szomorúak, mert azt hisszük, hogy nemzeti konszenzus lehet ezeréves történelmünk tiszteletében - jelentette ki Rétvári Bence, majd kijelentette, "két dolgot nem élt túl a vármegye és a főispán: egyrészről Rákosiékat, másrészről a Tisza Pártot". Amit eltörölnek, azt Szent István találta ki, amit bevezetnek, azt Rákosi találta ki - fogalmazott.

A kereszténydemokrata politikus úgy vélekedett, "Fidesz-fóbiás szemüveg" van a kormányoldal képviselőin, és mindent el akarnak törölni, ami 2010 és 2026 között került a magyar jogrendbe. Arról beszélt, nem kérdőjelezi meg a brit és a lengyel modernitást, hogy grófságnak vagy vajdaságnak hívják ezekben az államokban a területi egységeket.

A képviselő felvetette, el kívánják-e törölni a földrajzi nevekből is a "vár" tagot, majd megkérdezte, maradhat-e Rétvári vagy "tiszásítani" kell a nevét. Felvetette, hogy utóbbi esetben is vonatkozik-e rá a korábban bevezetett képviselői mandátumhossz-korlátozás.

Rétvári Bence azt hangsúlyozta: értékválasztást jelent, hogy valaki a vármegye vagy a megye nevet támogatja, majd azt javasolta, hogy a kormánypárti képviselők a szavazás után énekeljék el az Internacionálét, amiben szerepel, hogy "a múltat végképp eltörölni".

Mi Hazánk: döbbenetes ez a javaslat

A javaslattal kapcsolatos döbbenetének adott hangot Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka, mondván, épp az ellenkezője történik annak, amit expozéjában a miniszter állított: nem visszakapják, hanem éppen elveszítik eredeti nevüket ezek a közigazgatási egységek.

Hangsúlyozta: semmiképpen nem írhatják felül a 950 évig élő, Szent István által bevezetett hagyományt. Ezek nem feudalista elnevezések, bár a kommunisták ugyanezt mondták róluk - fogalmazott.

Dúró Dóra kiemelte: ha a vármegyék nem maradtak volna fenn, a nemzeti ellenállás szűnt volna meg, aminek a legfontosabb színterei épp a magyar történelmi hagyományt hordozó vármegyék voltak.

Azt hangsúlyozta: a vármegye a magyar államiság egyik legrégebbi és folyamatosan felmaradt intézménye, amelynek elnevezése nem technikai kérdés, hanem közösségi emlékezet dolga.

Dúró Dóra kijelentette: a társadalom elveszíti saját történeti folytonosságát, ha elhagyjuk a múltra utaló elnevezéseket, felvetve, hogy számos modern állam megtartotta a középkorban bevezetett történelmi elnevezéseket.