Legális sportfogadás: két év mérlege
Két év telt el azóta, hogy Magyarország hivatalosan megnyitotta az utat az online sportfogadás előtt, és az időzítés nem is lehetett volna aktuálisabb. A 2023 januárjában életbe lépett új szabályozás értelmében az Európai Gazdasági Térségben (EGT) engedéllyel rendelkező szolgáltatók végre jogosulttá váltak arra, hogy legálisan kínálják szolgáltatásaikat a magyar játékosoknak. A cél egyértelmű volt: a játékosokat elcsábítani az évek óta uralkodó, engedély nélküli oldalak világából, és ezzel párhuzamosan növelni az állami adóbevételeket.
A bevezetést követő hónapokban a várakozások magasak voltak. Az online fogadás lehetősége nemcsak új piacot jelentett a szolgáltatók számára, hanem a magyar fogyasztóknak is egy átláthatóbb és biztonságosabb környezetet teremtett. Az állami felügyelet alatt működő rendszerek garantálták a játékosvédelem szigorúbb betartását, az adatbiztonságot és a tisztességes játékmenetet. Miközben a piac hivatalosan megnyílt, a kormány világossá tette: csak azok a szolgáltatók jöhetnek szóba, akik legalább öt év tapasztalattal rendelkeznek engedéllyel működő online szerencsejáték területén az EGT-n belül. Ez a szigorú feltétel azonban nem várt következményekkel járt.
Bár papíron liberalizáltuk a piacot, a valóságban alig történt elmozdulás. 2024 végéig egyetlen új külföldi szolgáltató sem lépett be a magyar online sportfogadási piacra. A feltételek – többek között az egymilliárd forintos alaptőke, a 600 millió forintos engedélydíj és az úgynevezett "rosszhiszemű múltbéli magatartás" kizáró tényezője – olyan magasra tették a lécet, hogy a legtöbb potenciális szereplő inkább elkerülte az országot. Míg az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) elkötelezetten monitorozza a piacot és blokkolja az engedély nélküli oldalakat – 2023-ban több mint 600 ilyen oldalt tiltottak le –, a probléma gyökere továbbra is fennáll.
A H2 Gambling Capital 2023-as jelentése szerint a magyarországi online szerencsejátékból származó bevételeknek mindössze 7,84 százaléka származott hivatalosan engedélyezett szereplőktől. Ez azt jelenti, hogy a játékosok túlnyomó többsége továbbra is az engedély nélküli, gyakran külföldi oldalakon játszik. Ez nemcsak az állam számára jelent bevételkiesést, hanem komoly fogyasztóvédelmi kockázatokat is hordoz. A felhasználók ugyanis sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy mely oldalak legálisak, és melyek nem.
Eközben más európai országok is elindultak a legalizáció útján – némelyik sokkal nyitottabb és agilisebb modellel. Hollandiában például 2021 októberében indult el a szabályozott online fogadási piac. Az első évben 24 szolgáltató kapott engedélyt, és 2022 végére már az online sportfogadásból származó bevételek meghaladták a 860 millió eurót. A holland rendszerben a hangsúly a nyílt versenyen, a szigorú, de nem kizáró jellegű szabályokon van, így lehetővé tették a gyors piaci növekedést anélkül, hogy a fogyasztóvédelmet feláldozták volna.
Hasonlóan dinamikusan alakult a piac Németországban, ahol 2021-ben fogadták el az új szerencsejáték-szerződést (Glücksspielstaatsvertrag), amely az online sportfogadást is szabályozta. Bár a német szabályozás is szigorú (pl. havi befizetési limit, reklámkorlátozások), az első évben több tucat engedélyt adtak ki, és a szövetségi hatóság célja az volt, hogy visszaszorítsa a feketepiacot úgy, hogy közben több választási lehetőséget adjon a fogyasztóknak.
Ausztriában ugyanakkor évtizedek óta legális a sportfogadás, de az online piac fejlődése főként a regionális szabályozás miatt darabos. Mégis, az osztrák játékosoknak több lehetőségük van választani legális szolgáltatók között, és a feketepiac aránya jelentősen alacsonyabb, mint Magyarországon.
Mindezek fényében a magyar rendszer inkább egyfajta monopol-jellegű, adminisztratív korlátokkal súlyosbított modellként működik, amely a verseny kizárására, nem pedig ösztönzésére épül. Ez megkérdőjelezi a hosszú távú fenntarthatóságot, főleg ha a fogyasztók továbbra is a gyorsabb, ismertebb és könnyebben elérhető nemzetközi platformokat választják.
A 2025-ös év első hónapjaiban a turizmus és a digitális szórakoztatóipar újra lendületbe került Magyarországon. Januárban több mint egymillió turista látogatott hazánkba, és ezzel párhuzamosan nőtt az érdeklődés a legális online szórakozási lehetőségek iránt is. Ez újabb lehetőséget teremt a szabályozók számára: ha sikerül a szabályrendszert finomítani – például egyszerűsíteni a belépést vagy bevezetni egy egységes licencrendszert –, akkor a piac akár rövid idő alatt is fellendülhet.
A kérdés tehát nem az, hogy van-e érdeklődés Magyarországon. Ez egyértelműen adott. A valódi kérdés az, hogy sikerül-e a jogi és adminisztratív környezetet úgy alakítani, hogy az ne csak a játékosokat, hanem a szolgáltatókat is motiválja a részvételre. Mert ha nem, a szándék ellenére a magyar piac továbbra is csak árnyéka marad a nemzetközi versenytársainak.
