Még mindig sok a rossz út Borsod-Abaúj-Zemplénben
Repedések, foltozások, kátyúk: ezek az úton közlekedőknek mindennapi akadályok, a közútkezelő táblázatában pedig minősítések alapjai. Borsod-Abaúj-Zemplén bizonyítványán is van mit javítani – a Magyar Közút megyei hálózatán csaknem minden harmadik kilométer a legrosszabb burkolatállapot-kategóriába tartozik. A 2025. december 31-i kimutatás szerint ez 783 kilométer, a vizsgált úthossz 31,8 százaléka. A rossz szakaszok aránya kedvezőbb az országosnál, és a korábbi megyei adatokhoz képest is javult. Csakhogy a jobb számok mellett továbbra is ez a legnagyobb kategória a hálózaton, a nem megfelelő szakaszokkal együtt pedig több mint ezer kilométernyi út tartozik a két legrosszabb osztályzat valamelyikébe.
Az adatokat a Magyar Közút honlapján, az „Az állami közúthálózatról” című oldalon közzétett táblázatokból olvastuk ki. Az Országos Közúti Adatbankhoz kapcsolódó összeállítások a burkolatállapot mellett a nyomvályúk mélységéről, az utak egyenetlenségéről és teherbírásáról is közölnek adatokat. Cikkünkben a burkolatállapot szerinti, ötfokozatú minősítést vizsgáljuk. A megyei számok a Magyar Közút Borsod-Abaúj-Zemplén megyei igazgatóságának hálózatára vonatkoznak, az önkormányzati utcák állapotát nem mutatják.
A 2025. év végi táblázat „B.áll(%)” munkalapja szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hálózat valamivel több mint negyede, 26,4 százaléka jó burkolatállapotú, csaknem harmada pedig rossz. A kettő között is jelentős rész oszlik meg: 13,9 százalék megfelelő, 17,4 százalék tűrhető, 10,3 százalék nem megfelelő minősítést kapott. További 0,1 százaléknál nincs mérési adat. A két legkedvezőtlenebb kategóriába Borsod-Abaúj-Zemplénben összesen 1035,4 kilométer út tartozik.
Mit érez az utakon közlekedő?
Az országos adatok sem adnak okot elégedettségre, ezekhez képest viszont a rossz burkolatú utak arányában Borsod-Abaúj-Zemplén kedvezőbben áll. A teljes országos összesítésben 29,9 százalék jó, 6,7 százalék megfelelő, 11,7 százalék tűrhető, 8,2 százalék nem megfelelő, 43,1 százalék rossz minősítésű; az adathiányos rész 0,4 százalék. A megyei hálózaton tehát a jó burkolat aránya valamivel alacsonyabb, a rosszé viszont 11,3 százalékponttal elmarad az országos értéktől. A köztes kategóriák mindegyikébe nagyobb rész tartozik, mint országosan.
Az összevetésnél számít, hogy az országos összesítés más kezelők, köztük a gyorsforgalmi utak koncessziós társaságainak adatait is tartalmazza. Ha csak a Magyar Közút saját országos hálózatát nézzük, a rossz kategória aránya 46 százalék. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei érték ennél is alacsonyabb, 14,2 százalékponttal.
De mit érezhet mindebből az, aki autóval vagy busszal utazik? Ehhez érdemes megnézni, mit takarnak a táblázat minősítései. Az Állami Számvevőszék egyik 2026-os jelentésének értelmező szótára az útügyi műszaki előírásokra hivatkozva ismerteti a kategóriákat. Ebben a rendszerben az egyes a legjobb, az ötös a legrosszabb osztályzat.
A jó minősítés ép, egyenletes, javítást nem igénylő burkolatot jelöl. A megfelelő már használt, de karbantartott felületet takar, amelynek kisebb hibái az utazási kényelmet nem zavarják. A tűrhető viszont korántsem hibátlan: elszórtan repedések, foltozások, helyenként kátyúk jelenhetnek meg rajta, az alakváltozások pedig már kellemetlenebbé tehetik az utazást. Ami tehát a minősítési skálán középen áll, az a járműben ülve már érezhető kényelmetlenség lehet.
A nem megfelelő kategóriában nagyobb területekre terjednek ki a hibák, több helyen kátyúk alakulhatnak ki, a deformációk pedig lassítják az egyenletes haladást. A rossz minősítés erősen leromlott, túlnyomórészt hibás, repedezett, deformálódott vagy kátyús felületet jelent, amelynek elváltozásai az egyenletes haladást is akadályozzák.
Az osztályzatból azonban nem következik, hogy minden rossznak minősített kilométer ugyanolyan kellemetlen az utazónak. Az Útügyi Lapok szakmai tanulmánya rámutat: a kiterjedt repedezettség rossz burkolatállapot-minősítést eredményezhet akkor is, ha az adott szakasz utazáskényelmi vagy teherbírási szempontból megfelelő. A burkolat állapota, az út teherbírása és az, mennyire ráz rajta a jármű, külön vizsgált jellemző.
Tíz éve még rosszabb volt
A korábbi kimutatásokhoz képest, köszönhetően a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását segítő pályázati támogatásoknak, kedvezőbbek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei arányok. A rossz kategória részaránya tíz év alatt 44 százalékról 31,8 százalékra csökkent, a jó burkolaté pedig több mint háromszorosára nőtt. A vizsgált időpontok között a nagyobb változás 2015 és 2020 között következett be.
A 2015. december 31-i állapotot rögzítő kimutatásban a megyei hálózat 8,7 százaléka volt jó, 7,4 százaléka megfelelő, 29 százaléka tűrhető, 10,2 százaléka nem megfelelő és 44 százaléka rossz burkolatállapotú. Az adathiányos rész 0,7 százalékot tett ki.
Öt évvel később, a 2020. év végi adatokban a jó minősítésű utak aránya már 18,8 százalék volt, a rosszaké pedig 33,7 százalékra csökkent. A megfelelő kategóriába 12,9, a tűrhetőbe 22,4, a nem megfelelőbe 11,1 százalék tartozott; 1,1 százaléknál nem állt rendelkezésre adat.
A legfrissebb, 2025-ös kimutatás 31,8 százalékos rossz aránya a tíz évvel korábbinál 12,2, az öt évvel korábbinál 1,9 százalékponttal alacsonyabb. Közben a jó burkolatú utak részaránya a 2015-ös 8,7 százalékról 26,4 százalékra nőtt.
Ezekből a különbségekből azonban nem olvasható ki közvetlenül, mennyi utat újítottak fel. A nyilvántartott hálózat is változott: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adatsor 2015-ben 2983,4, 2020-ban 2591,8, 2025-ben 2458,9 kilométerre vonatkozott.
Az úthasználóknak végül az számít, milyen burkolaton jutnak el a céljukhoz. A legfrissebb Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kimutatásban a jó minősítésű hálózat 650,1 kilométer, a rossz 783 kilométer: a legkedvezőbb kategóriára jutó minden egyes kilométer mellett mintegy 1,2 kilométernyi szerepel a legrosszabban.
