Miért ilyen drága Magyarországon az étolaj?
Nagyobb mértékben drágult az étolaj Magyarországon, mint a környező országokban, ezért a Gazdasági Versenyhivatal gyorsított ágazati vizsgálatot indított, a gyanú szerint ágazati piaci jellemzők vezethettek a magasabb magyar árszint alakulásához – közölték január 23-án.
A közleményben kiemelték, a nemzeti versenyhatóság – szorosan együttműködve a Magyar Nemzeti Bankkal – továbbra is minden rendelkezésére álló eszközével azon dolgozik, hogy megvédje a magyar fogyasztókat a versenyhiányból fakadó túlzó áremelésektől és a jogsértő gyakorlatoktól. Felidézték, hogy Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tavaly decemberben jelentette be, hogy a két intézmény új alapokra helyezi együttműködését az infláció csökkentése és a tisztességes piaci verseny fenntartása érdekében.
Az együttműködés keretében a versenyhatóság a jegybankkal közösen vizsgálja egyes élelmiszerek árazási gyakorlatát.
A közleményben kifejtették, a hazai fogyasztói árszint összességében az EU-s átlag 69 százalékán áll. Ehhez képest az élelmiszerek ára mindössze 4,9 százalékkal marad el az EU-s árszinttől, míg a régiós országok áraihoz képest a hazai termékcsoport mintegy 10 százalékkal drágább.
Hozzátették, jelentős különbség mutatkozik az általános árszint és az élelmiszerárak között, ami nehezen indokolható a hazai fejlettséggel vagy egyéb makrogazdasági tényezővel.
Az élelmiszer-termékkörön belül a legmagasabb árszint az étolajat is magában foglaló olajok és zsírok élelmiszercsoportnál tapasztalható. Ennél a termékkörnél a hazai árszint közel 10 százalékkal haladja meg az uniós és 16 százalékkal a régiós átlagot az Eurostat adatai szerint.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarországon az egy főre jutó étolajfogyasztás 10-12 liter körül mozog évente, ami azt jelenti, hogy több mint 100 millió liter étolajat – főleg napraforgóolajat – használnak fel a hazai háztartásokban.
A napraforgó-étolaj iránti fogyasztói keresletet, valamint a napraforgó-étolaj alapanyagául szolgáló olajos magvak iránti keresletet nagyobb részben a hazai szereplők, kisebb részben külföldi import elégíti ki, utóbbi mintegy 10-20 százalékra tehető – írták a közleményben.
A tájékoztatás szerint a GVH és az MNB szakértői feltárták, hogy 2024 decembere óta Magyarországon az étolaj ára euróban kifejezve – az árréskorlátozások ármérséklő hatása mellett is – jobban emelkedett, mint a régiós átlag.
Az étolaj hazai fogyasztói ára 2024 decembere és 2025 őszi hónapjai között euróban számolva 15,8 százalékkal nőtt. Ehhez képest a másik három visegrádi országban az euróban számított átlagos áremelkedés 9,7 százalék volt ugyanebben az időszakban.
Az árréskorlátozás bevezetése mellett is markáns drágulás figyelhető meg a hazai piacon, ami tovább növeli az amúgy is érdemi különbséget a hazai árszint és a régiós árak között.
Mindezek alapján a GVH arra a következtetésre jutott, hogy a napraforgó-étolaj piacán indokolt megvizsgálni, hogy az értéklánc különböző szintjeire ható piaci tényezők mennyiben járulhattak hozzá a visegrádi országok átlagáraitól, az európai tőzsdei jegyzésáraktól való eltéréshez.
Bejelentették: az információgyűjtés lezárultát és az adatok elemzését követően a GVH nyilvános jelentésben összegzi a gyorsított ágazati vizsgálat eredményeit. Ennek elkészítésére egy hónap áll rendelkezésre, amely indokolt esetben összesen kétszer egy-egy hónappal meghosszabbítható. A vizsgálathoz a nemzeti versenyhatóság az általa működtetett online Árfigyelő historikus adatait is felhasználja.
A nemzeti versenyhatóság 2025-ben négy gyorsított ágazati vizsgálatot végzett el, ebből kettőt az élelmiszer-kereskedelem területén a hazai tej, tojáspiacon – tette hozzá a GVH.
