Putnokon megtudták, mi az a tél
Már csak nosztalgiával lehet visszagondolni a tartósan jégbe fagyott tájra, de ma még élhetnek olyanok, akik emlékeznek rá, amikor rettentően kemény tél köszöntött az egész országra 83 évvel ezelőtt, 1942-ben. Abban az esztendőben olyan éjszakai hőmérsékleti adatokat mértek január közepétől a hónap végéig, melyeknek a mai hideg a nyomába sem ér, sőt szinte tavasznak mondható az akkori évszak jellemzőihez képest.
Putnok 1942. január 16-tól kezdődően több alkalommal is elvitte a negatív prímet, vagyis az országban ezen a településen dőltek meg az éjszakai hidegrekordok:
január 16-án: –29,5
január 23-án: –30,0
január 25-én: –30,5
január 26-án: –29,5
január 27-én: –28,5
Celsius-fokot mértek.
Máshol sem volt éppen rövidnadrágos az idő. Kecskemét-Miklóstelepen a legmagasabb nappali(!) hőmérséklet –23 fok volt, ez az abszolút hidegrekord napközben. Baján január 24-én éjjel mínusz 34 fokot mértek. A hónap közepétől fogva az 1942-es év összesen 11 minimum hőmérsékleti rekorddal rendelkezik.
Miért éppen Putnok?
Putnok földrajzi fekvése és domborzati adottságai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy régen nagyon hidegek voltak a telek. A következő tényezők játszhatnak szerepet:
Medencejelleg: Putnok az Északi-középhegységben, a Sajó-völgy közelében fekszik. A völgyekben a hideg levegő könnyen megreked, ami erős éjszakai lehűléshez és hosszabb hideg periódusokhoz vezethet.
Hegyvidéki hatás: Az Északi-középhegység közelsége miatt a térségben gyakoriak a hideg légtömegek beszorulásai és a hóborítottság is tartósabb lehetett régen, ami tovább fokozta a hideget.
Hideg légáramlatok: Az északról érkező sarkvidéki eredetű légtömegek könnyebben elérhetik ezt a vidéket, mivel nincsenek jelentős természetes akadályok (például magas hegyek), amelyek megállítanák a hideg levegő beáramlását.
Régebben valószínűleg még kevésbé érvényesült az emberi tevékenység (például a városiasodás és az iparosodás miatti hőszennyezés), ami szintén hozzájárulhatott a hidegebb telekhez.
