Újabb fejlesztések érkezhetnek Kínából Magyarországra
Még idén vagy a jövő év elején megkezdi a termelést több piacvezető kínai óriáscég is Magyarországon, ami nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy 2025 az áttörés éve legyen a magyar gazdaságban – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter április 3-án Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-kínai gazdasági vegyes bizottság ülését megelőző sajtótájékoztatón leszögezte, hogy a két ország együttműködéséből mind a két fél sokat profitál, ezért azt tovább kívánják fejleszteni a tavaly megkötött, minden területre kiterjedő stratégiai partnerségi megállapodás jegyében. Rámutatott, hogy 2020-ban, 2023-ban, majd 2024-ben is a kínai vállalatok hozták a legtöbb beruházást Magyarországra, ahol a kormányzat támogatásával az utóbbi tíz évben 54 modern kínai nagyberuházás jött létre 7000 milliárd forintos összértékben, több mint 30 ezer új munkahelyet teremtve közvetlenül.
"És ezek a nagy kínai beruházások lehetővé tették, hogy hosszú idő után Magyarország nem a követője, hanem a globális éllovasa egy nagy technológiai forradalomnak" – jelentette ki, az autóipar elektromos átállására utalva. Kifejtette, hogy több piacvezető kínai óriáscég is idén vagy jövő év elején kezdi meg a termelését hazánkban, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy 2025 a magyar gazdaságban az áttörés éve legyen. Erre példaként említette, hogy a BYD első európai gyára a jövő év elején kezdi meg a gyártást Szegeden, a CATL, amely a kontinens egyik legnagyobb elektromosakkumulátor-üzemét építi Debrecenben, pedig már idén termelni kezd. Emellett nyáron a Huayou Cobalt, míg ősszel a Semcorp is elindítja a gyártását. "Ez azt jelenti tehát, hogy a nagy, világpiacvezető kínai vállalatok magyarországi gyárai az idei esztendő végéig, legkésőbb a jövő év elején termelésbe állnak, és ezzel a magyar gazdaság növekedésének nagy lendületet adnak, s lehetővé teszik, hogy az idei esztendő a magyar gazdaságban az áttörés éve legyen" – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter bejelentette, hogy a felek most megerősítették kölcsönös szándékukat arra nézve, hogy a nagy termelő beruházások után kutatás-fejlesztési és szolgáltatási beruházások is érkezzenek Kínából Magyarországra, amelyek felgyorsíthatnák a gazdaság dimenzióváltását.
"A kínai vállalatok első számú beruházási célpontja Európában ma már Magyarország, és hasonlóképpen, a Közép-Európába irányuló kínai export légi logisztikai központja is Budapest lett" – tudatta. "A budapesti repülőtér rekord cargoforgalmat bonyolított a tavalyi évben, ennek több mint fele a nagy kínai elektronikus kereskedelmi cégek forgalmához kötődik. Az így Magyarországra szállított áruk mintegy 95 százaléka más országba kerül továbbszállításra" – folytatta. "Abszolút vezető pozícióban vagyunk Közép-Európában a légiforgalom tekintetében, hiszen kilenc kínai várossal 37 cargojárat köt minket össze hetente, a személyforgalomban pedig hét nagy kínai város és Budapest között 21 járat közlekedik minden héten" – tette hozzá.
A miniszter végül hatalmas hibának nevezte, hogy az Európai Unió vámokat vetett ki a kínai elektromos autóiparral szemben, ez szerinte elszigetelődéshez vezetett. "Mi azt szeretnénk, ha Európa visszatérne a józan ész talajára, és nem gátolná az európai és kínai gazdasági szereplők közötti együttműködést" – mondta.
Továbbá arra is kitért, hogy az Európai Bizottság azzal is nagy hibát követett el, hogy nem tárgyalt az új amerikai adminisztrációval a vámügyi együttműködésről, amire pedig lett volna több mint két hónapja Donald Trump elnök hivatalba lépése óta. Úgy vélekedett, hogy le kellett volna szállítani az amerikai autóimportra vonatkozó vámokat a jelenlegi tíz százalékról 2,5 százalékra, amely kulcs fordítva érvényes az Egyesült Államokban.
"Az Európai Unió ezt az egyszerű lépést elvétette, (…) és az Európai Bizottságnak ezt a hatalmas hibáját most sajnos az európai gazdaság kell, hogy megfizesse. Arra szólítjuk fel az Európai Bizottságot, hogy végre szedje össze magát, és kezdjen érdemi megbeszéléseket az amerikai kormányzattal" – közölte.
